Az Európai Parlament felkészül a választásokra

Szokatlan csend honol az Európai Parlament brüsszeli épületegyüttesében, ahol a nyári szünethez hasonlóan most is üresség uralkodik, mivel a kampánytevékenység nem igényli az épület használatát. Az Európai Parlament adminisztrációja azonban nem tétlenkedik, hiszen három fontos eseményre készülnek a következő hetekben: május 1-jén a húsz évvel ezelőtti nagy uniós bővítésre, május 9-én az Európa-napra, és május 23-án az európai pártok csúcsjelöltjeinek vitájára emlékeznek majd.

A választások hivatalos kezdete június 6-ára várható, de a legtöbb helyen június 9-én kerül sor a szavazásra, ahol 370 millió választópolgár jogosult az urnákhoz járulni. Az elmúlt öt év folyamatos válsághelyzetei – a Brexit, a Covid és a háború – ellenére az Európai Parlament szóvivője, Jaume Duch kiemelte, hogy több mint 450 jogalkotási dossziét fogadtak el, amelyek között kulcsfontosságú környezetvédelmi intézkedések, digitális piaci és szolgáltatási jogszabályok, mesterséges intelligencia szabályozása, fizetések átláthatóságáról szóló döntések, a nagy cégek menedzsmentjében alkalmazott női kvóta bevezetése, valamint a migrációs és menekültügyi paktum szerepelnek.

A szabadságjogok terén is előrelépés történt, hiszen elfogadták az európai médiatörvényt és a zaklatásszerű perek elleni új jogszabályt, továbbá a mindennapi életet megkönnyítő intézkedéseket is, mint például a közös töltőkre vonatkozó döntés és a javításhoz való jog kiteljesítése.

Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola, a választókhoz szólva hangsúlyozta, hogy az uniós demokrácia ma fontosabb, mint valaha, és arra buzdította őket, hogy ne hagyják, hogy mások döntsenek helyettük, hanem menjenek el szavazni, mert minden szavazat számít. A 2019-es választásokon az európai választópolgárok több mint fele (50,6 százaléka) vett részt a szavazáson, míg a 2024-es választások iránti érdeklődés már most 60 százalékos, ami 11 százalékponttal több, mint az előző választások előtt három hónappal. A megkérdezettek 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg elmegy szavazni, ami tíz százalékponttal magasabb arány, mint legutóbb. Az európaiak több mint négyötöde egyetért azzal az állítással, hogy „a szavazás fontos a demokrácia erejének megőrzéséhez” (81 százalék), és azzal, hogy „a szavazás fontos a következő nemzedékek jövője szempontjából” (84 százalék). Tíz európaiból több mint nyolcan (81 százalék) vélik úgy, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt a szavazás most különösen fontos.