A csonttörő láz és a madárinfluenza terjedésének veszélye Magyarországon
A tigrisszúnyog, a dengue-láz egyik fő terjesztője, már megjelent Magyarországon, és az infektológusok szerint csak idő kérdése, hogy az első hazai fertőzés mikor történik meg. A betegség első megjelenése általában nem veszélyes, de a második fertőzés már súlyosabb tünetekkel járhat. Emellett a madárinfluenza, amelynek H5N1 altípusa már több mint 200 emlősfajt fertőzött meg világszerte, szintén aggodalomra ad okot, mivel az emberi megbetegedések 52 százaléka végződött halállal.
A dengue-láz terjesztésében kulcsszerepet játszó tigrisszúnyog már hazánkban is jelen van, és a behurcolt esetek száma is növekszik. Dr. Péterfi Zoltán infektológus szerint a hazai fertőzés bekövetkezése már rövid távon is várható. A korai tavasz miatt a szúnyogok, köztük a tigrisszúnyogok is, már februárban aktiválódtak, ami meglepte a kutatókat. A tigrisszúnyogok agresszíven támadnak, és az ember a fő célpontjuk.
A dengue-lázat az Aedes nembe tartozó szúnyogok terjesztik, és Magyarországon az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) már megtelepedett. A vírus a szúnyogok gyomrából a nyálmirigyébe jut, ahol szaporodik, majd a következő szúrás során kerül az új gazdába.
Az emberi fertőzés után körülbelül egy hét lappangási idő után jelentkeznek a tünetek, mint például magas láz, szemfájdalom, hányinger, kiütések, lassuló szívfrekvencia, nyirokcsomó-duzzanat és az ízületekben, csontokban jelentkező fájdalom. A láz ciklikusan jelentkezik, és a betegség második hetében viszketés, hámlás és apró bevérzések is megjelenhetnek.
A dengue-vírusnak négy szerotípusa van, és ha valaki egy másik szerotípussal újrafertőződik, akkor súlyosabb betegség, például a dengue vérzéses láz alakulhat ki. A betegség súlyosbodása esetén orrvérzés, gyomor- és bélrendszeri vérzések, nyálkahártya-vérzések és szöveti vérzések is előfordulhatnak. A dengue sokk szindróma esetén a belső vérzések szervi károsodást okozhatnak, és orvosi beavatkozás nélkül az esetek 10-15 százalékában halálhoz vezethetnek.
Magyarországon jelenleg csak behurcolt eseteket regisztráltak, de 2024 áprilisáig már több mint 20 beteget jegyeztek fel. A tigrisszúnyogok száma és a behurcolt esetek növekedése miatt a hazai fertőzés bekövetkezése csak idő kérdése.
A tigrisszúnyogok elleni védekezésre egyénileg van lehetőség, például a tenyészhelyek felszámolásával. A Pécsi szúnyog Facebook-oldalon hasznos tippeket és tanácsokat találhatunk a szúnyogok elleni védekezésre.
A madárinfluenza, különösen a H5N1 altípusa, szintén jelentős fenyegetést jelent az emberi egészségre. A WHO egy vezető tudósa, Jeremy Farrar szerint a kórokozó emberre való terjedése „óriási aggodalomra ad okot”. A vírus egyre gyakrabban fertőz emlősöket, már köreikben is terjedhet, miközben a valaha leírt összes madárinfluenzás emberi megbetegedés 52 százaléka végződött halállal.
A madárinfluenza időről időre felbukkan hazánkban is, főleg a tavaszi és őszi vonulások időszakában nagyobb az esély, hogy vadmadarak szárnyastelepeket fertőznek meg. A vírus csak speciális esetekben terjed madárról emberre, de a tudomány fokozott figyelemmel kíséri, mert a jövőben kialakulhat emberről emberre terjedő változata is.
A H5N1 adaptációja az emlősökhöz még mindig csak a tudomány figyelmére érdemes, a közvéleményt fizikailag nem érinti. Az Egyesült Államokban már két ember betegedett meg a marhák közvetítésével, ami azt jelzi, hogy a vírus már a közvetlen közelünkben élő emlősöknél is megjelent. A kutatók feladata jelenleg az esetleges új vírustörzsek azonosítása, a terjedési lánc felderítése és annak elzárása.
Ez a fokozott figyelem a szakemberek részéről biztosíték is, hogy az emberi H5N1 nem tud olyan meglepetésként érkezni, ahogy tette ezt a SARS CoV2. Az emberről emberre terjedési képesség egyelőre nem történt meg, de a tudósoknak van idejük megérteni a most zajló folyamatokat – és felkészülni. Ennek ellenére fontos minél kevesebb teret hagyni ennek a vírusnak, amely így is már több mint 200 emlősfajt fertőzött meg világszerte.
