Aggódnak a magyarországi német cégek

A magyarországi német vállalatok nem várnak jelentős javulást az idei évre a gazdasági helyzetben, és aggódnak a kereslet visszaesése, a szakképzett munkaerő hiánya, a jogbiztonság romlása és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2024-es konjunktúrafelméréséből kiderül, hogy a vállalatok szerény javulásra számítanak üzleti helyzetükben, és nem terveznek foglalkoztatásban vagy beruházásokban bővülést. A felmérésben 241 magyarországi vállalat vett részt, és a régió 15 másik országában összesen 1 292 vezető töltötte ki a kérdőívet.

A vállalatok számára a legnagyobb kockázatot a gyenge kereslet és a munkaerőköltségek jelentik, de a szakképzett munkaerő hiánya, az energiaárak és az árfolyam-ingadozások is problémát okoznak. A magyar gazdaság helyzetét a megkérdezettek 44 százaléka kielégítőnek vagy változatlannak, 41 százaléka rossznak vagy romlónak, míg csak 14 százaléka javulónak ítéli. Az idei évre csak 26 százalék vár javulást, 44 százalék szerint nem változik a helyzet, és 30 százalék szerint kedvezőtlen marad.

Az árbevétel-várakozások valamivel pozitívabb képet mutatnak: 38 százalék javulást vár, 37 százalék szerint nem lesz változás, és 25 százalék számít visszaesésre. Az exportárbevétel esetében 57 százalék számít stagnálásra, 28 százalék szerint javulás várható, és csak 15 százalék vár rosszabb helyzetet.

Magyarországon összesen 2437 német vállalat működik, amelyek jelentős része a járműiparban tevékenykedik, és évente 2-3 milliárd euró értékű beruházást hajtanak végre. A hozzáadottérték-termelésük évi 10 milliárd euró, és a magyar külkereskedelem legfontosabb exportpiaca Németország. A német vállalatok körülbelül 220 ezer dolgozót foglalkoztatnak Magyarországon.

A foglalkoztatási tervek szerint 27 százalék gondolkodik felvételben, 54 százalék elégedett a jelenlegi állományával, és 19 százalék esetleg leépítést tervez. Új beruházási tervek csak a válaszolók 33 százalékának vannak. A kereskedelmi szektorban a helyzetet a legrosszabbnak ítélik, míg a feldolgozóipari és a szolgáltatási szektorban működő német cégek optimistábbak.

A gyenge nemzetgazdasági helyzet és a visszafogott üzleti kilátások tükröződnek a kockázatok megítélésében. A kereslet hiányára 54 százalék panaszkodik, a munkaköltségek kedvezőtlen alakulásától 51 százalék tart, és a szakemberhiányt 41 százalék gondolja kihívásnak. A cégek továbbképzésekkel és automatizálással próbálják kezelni a problémát, és a dolgozók megtartásához a béremelést tartják fontos eszköznek.

A gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a jogbiztonsági gondok is aggodalomra adnak okot. A közigazgatás hatékonyságával kapcsolatban a válaszadók 29 százaléka elégedetlen, a jogbiztonság terén pedig 48 százalék. A közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatban 56 százalék elégedetlen, és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával kapcsolatban 60 százalék. A korrupció és a bűnözés elleni nem hatékony fellépést 64 százalék látja problémának.

A DUIHK Befektetői Hangulat-Indexe minimálisan pozitív hangulatot jelez, de elmarad az elmúlt 20 év átlagától. A német cégvezetők 73 százaléka örülne az euró bevezetésének Magyarországon, ami 2011 óta a legmagasabb érték.