Karabah után örmény területek felé fordulhat Azerbajdzsán
Instabil a Dél-Kaukázus, azonban a jelenlegi status quo-val mindenki többet nyerhet, mint a konfliktusok újbóli kiéleződésével. A két ország hamarosan tárgyalóasztalhoz ül, ahol megállapodhatnak a békéről. Hogy pontosan milyen feltételekkel és mennyi időre, az már más kérdés.
Örményország és Azerbajdzsán megegyezett abban, hogy külügyminiszteri szinten tárgyalnak a két ország közötti békeszerződés megkötéséről. A találkozó helyszíne a kazahsztáni Almati lesz, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök pedig üdvözölte a döntést.
Tokajev áprilisban látogatott Jerevánba, ami azért is különleges, hiszen az ország – Azerbajdzsánnal együtt és Örményországgal ellentétben – a Türk Államok Szervezetének tagja. A kazah elnök már ekkor is kiemelte a békekötés szükségességét, és jelezte, hogy készen áll arra, hogy az örmény-azeri tárgyalásoknak Kazahsztán adjon otthon.
Mindez azután történt, hogy helyi hírforrások állítják: a magyar kormány egy Örményországnak nyújtandó, 10 millió euró értékű uniós katonai segélycsomagot vétózott meg. A Szabad Európa Rádió örményországi felülete EU-s forrásokra hivatkozva úgy fogalmazott, hogy Magyarország hetek óta vétózza a döntést és követeli, hogy ugyanilyen segélyt nyújtsanak Azerbajdzsánnak is.
Örményország 2012-ben fagyasztotta be diplomáciai kapcsolatait hazánkkal, miután a baltás gyilkost, Ramil Szafarovot Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak, ahol kegyelmet és életjáradékot kapott, valamint nemzeti hősként kezelik. A hivatalban lévő örmény kormányzat 2022-ben vette föl ismét a diplomáciai kapcsolatot hazánkkal annak ellenére, hogy Magyarország a 2020-as hegyi-karabahi háború kitörése után az elsők között állt ki Azerbajdzsán mellett.
A magyar kormány üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára az erdélyi örmény származású Azbej Tristan. A Hegyi-Karabah kérdése ebből a szempontból is kritikus, hiszen a 100 ezer örmény keresztény elmenekülése mellett a keleti keresztény örökség egy része is veszélybe került. Tavaly ősszel a Hungary Helps program keretében Magyarország 40 millió forintos segélyt nyújtott az örmény keresztényeknek.
Kránitz Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az Indexnek elmondta, a hegyi-karabahi örmény keresztény emlékek pusztulása már 2020-ban megkezdődött. Az örmény apostoli egyház történelmi emlékei ennek ellenére nincsenek puszta létükben fenyegetve. Örményország az első olyan ország a világtörténelemben, ahol államvallássá tették a kereszténységet. Az örmény egyház először a konstantinápolyi pátriárka alá tartozott, azonban viszonylag korán, már az V. században különváltak, és a mai napig az önálló örmény apostoli egyházként működnek.
Az 1988-tól 1994-ig tartó első hegyi-karabahi háború után több, mint 600 ezer azerinek kellett elhagynia szülőföldjét. 2020-ra azonban megváltoztak az erőviszonyok, és Azerbajdzsán 44 napos háború során előbb elszigetelte, majd 2023-ban egy villámakcióval bevonult Hegyi-Karabahba. Nikol Pasinján miniszterelnök az egyértelmű azeri fölényt beismerve kijelentette, hogy nyitott a béketárgyalásokra.
A várható fejleményekről Kránitz Péter mellett Seremet Sándort is kérdeztük. A szakértők elmondása szerint nem ez lesz a külügyminiszterek első találkozója a 2023. szeptemberi harci cselekmények óta. Úgy vélik, hogy csak a korábban már megszületett megállapodásokat fogják ceremoniális formában megerősíteni. Ez a tárgyalás mindkét fél, de különösen Örményország részéről egy gesztus Kazahsztán és Tokajev elnök felé.
Azerbajdzsánnak ugyanis addig nem érdeke lezárni a konfliktust, amíg újabb és újabb követelésekkel élhet. Emellett Kazahsztán megújuló energiatermelését is exportra szánja.
Mindkét szakértő egyetért abban, hogy jelenleg Törökországnak nem áll érdekében konfliktusba keveredni Oroszországgal és Iránnal Örményországért. Kránitz Péter szerint az azeri revizionizmus beteljesülésével Azerbajdzsánban a központi identitáspolitika most egy új nemzeti mobilizációs eszközhöz nyúlt. Seremet Sándor úgy véli, hogy a Dél-Kaukázus a globális kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú régió. Nahicseván és Azerbajdzsán összekötése a zangerúri folyosó által sokkal valószínűbbnek tűnik, mint Örményország felmorzsolása. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a további konfrontáció helyett még a jelenlegi labilis status quo is jelentősen jobb opció nagyjából minden érintett fél számára.