A kormány nem ad pénzt a felsőoktatási béremelésre?
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón indokolta, hogy a kormány miért nem tudja teljesíteni az állami fenntartásban maradt felsőoktatási dolgozók bérköveteléseit: háborús helyzet van, így korlátozott a kormány pénzügyi mozgástere, a béremelésre most nem futja.
Gulyás állítása szerint a háború miatt a kormány költeni tudott a felsőoktatásra, de csak arra a részére, amelyikre akart. A felsőoktatási dolgozók képviselői úgy vélik, hogy a kormány politikai prioritásai döntenek a béremelésről az állami egyetemeken. Azt is sugallják, hogy a kormány direkt visszatartja a pénzt az állami egyetemektől a saját politikai céljai érdekében.
Az állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények dolgozói már egy ideje tiltakoznak a megalázóan alacsony bérek miatt. A közoktatásban és az alapítványi fenntartásba került egyetemek dolgozóinak bére emelkedett, de az állami egyetemek dolgozóit az állam hátrahagyta. A kormány először azt állította, hogy a felsőoktatási dolgozók átlagos bére magasabb, mint amit a tiltakozók állítanak, majd a narratíva megváltozott: a béremelés jogos, de nincs rá pénz, mert háború van.
Gulyás Gergely szerint a háború miatt Magyarországnak drágábban kell beszereznie bizonyos szükségleteket, és ez százmilliárdokban mérhető. A rezsicsökkentés fenntartására és a haderőreform megvalósítására költött forrásokat nem lehet béremelésre fordítani. A kormány szerint minden gazdasági problémát a háború okoz. Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetési hiány gyors növekedése miatt bizonyos költéseket meg kell vágni.
A kormány 2022 óta többek között a rezsicsökkentés fenntartására és az infláció kezelésére költött, de a felsőoktatási dolgozók bére nem emelkedett. A földgáz tőzsdei ára már visszatért a háború előtti szintre, így jelenleg nem valószínű, hogy ez okozna akkora nehézséget, hogy ne lehetne semmire költeni.
Lázár János bejelentette, hogy megépítik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát, ami 200-250 milliárd forintba kerül. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem is hatalmas terjeszkedést jelentett be. Orbán Balázs szerint 2023-ban 100 milliárd forinttal több forrás jutott a felsőoktatásra, mint 2022-ben. Az állami fenntartásban maradt egyetemek dolgozóinak 50 százalékos béremelése 20-25 milliárd forintba kerülne, ami az FDSZ szerint nem tétel a fenti projektekhez képest.
A felsőoktatási bérek már a 2000-es évek eleje óta inflálódnak az átlagbérekhez képest. Az állam világszerte, így Magyarországon is egyre inkább kivonul a felsőoktatás finanszírozásából, és nem indexálja a felsőoktatásban dolgozók bérét az átlagbérhez. Az állami fenntartású egyetemek esetében azóta nem emelte a kormány az egy hallgató után járó állami normatívát. A kormány a finanszírozás gyakorlatával lényegében a kezéből eteti az egyetemeket, és a fenntartása alá tartozó felsőoktatási intézményeket lélegeztetőgépen tartja.
A kormány, ha akarná, találna forrást a felsőoktatási dolgozók bérrendezésére, de valószínűleg egyszerűen nem akar adni.
