A Bundeswehr kötelező katonai szolgálatának újraértékelése
Németországban a politikusok fontolóra vették a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését, amelyet a Bundeswehr létszámhiányának orvoslására javasolnak. A hadsereg felkészítését egy európai összecsapásra szükségesnek tartják, és a honvédelemre alkalmas állampolgárok listázását tervezik.
A Bundeswehrnél úgy érzik, eljött az idő a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésére, amelyet 2011-ben függesztettek fel. André Wüstner, a Német Fegyveres Erők Szövetségének elnöke szerint a Bundestagnak még a jelenlegi parlamenti szezonban lépnie kell ebben az ügyben, biztonságpolitikai okokra hivatkozva. A javaslat szerint hamarosan megkezdődhet a katonai szolgálatra alkalmas német állampolgárok listázása.
A hadsereg strukturális hiányokkal küzd, és a katonai vezetők szerint sürgősen cselekedni kell. Wüstner úr szerint a hadsereg az "utolsó órában van", és a jogalkotóknak fel kell hatalmazniuk a hadsereget, hogy összegyűjtse a katonai szolgálatra alkalmas személyek adatait.
A kötelező katonai szolgálat visszaállítását a kereszténydemokrata CDU párt is támogatja, és a svéd modell alapján fokozatos átállást javasolnak. Ezzel szemben Olaf Scholz kancellár valószínűtlennek tartja az általános hadkötelezettség visszaállítását, mivel az Alkotmány módosítását igényelné, és a munkaerőpiacra is negatív hatással lenne.
A német lakosság körében vegyesek a vélemények a kötelező sorkatonaság visszaállításáról. A Forsa közvélemény-kutatása szerint a 60 év felettiek többsége támogatja, míg a 18-29 éves korosztály 59 százaléka ellene van a tervezett intézkedésnek. A német Caritas Egyesület szerint a fiatalok életébe nem szabad ilyen erőteljesen beavatkozni, és csak önkéntességi alapon kellene ösztönözni a honvédelemben való részvételt.
A német közéletben nem csak a kötelező katonai szolgálat kérdése vetődik fel, hanem a mindennapi élet más területeit is érintő javaslatok is megjelennek. Például a Die Linke nevű baloldali párt a Donerpreisbremse néven futó kezdeményezéssel a döner kebabra ársapkát javasol. A párt 4,90 eurós árplafont javasol, a hátrányos helyzetű fiatalabb generációk számára pedig 2,90 eurós kedvezményes árat. A németországi kebabeleladások évente 7 milliárd eurós forgalmat generálnak, és az országban évente 1,3 milliárd dónert fogyasztanak el. A támogatási program a Die Linke becslései szerint évi 4 milliárd euróba kerülne. A dönerinfláció okait Olaf Scholz kancellár többek között az Ukrajna elleni orosz háború következményeként magyarázta, és a közösségi oldalakon is heves vitákat vált ki a téma. A dönerárusok panaszkodnak, hogy képtelenek befolyásolni az árakat, amelyek a bérleti díjak, illetve az energia- és az élelmiszerárak miatt szálltak el. Egy berlini döneres például azt nyilatkozta, hogy az árat kénytelen volt két év alatt 3,90 euróról 7 euróra emelni.