Bóka János: Magyarország EU-tagsága nemzeti konszenzuson alapuló történelmi siker

Magyarország EU-tagsága nemzeti konszenzuson alapuló történelmi siker, amelynek nincs alternatívája – hangsúlyozta az EU-s ügyekért felelős miniszter a budapesti konferencián.

Az EU-s ügyekért felelős miniszter, Bóka János a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett "20 éve az Európai Unióban – és a jövő…" című konferencián beszélt arról, hogy az Európai Unió tagságunkat reálisan kell értékelni, mivel ez a jövőre vonatkozó tanulságokkal szolgál. A miniszter szerint az EU ígéretet jelent arra, hogy a tagállamok együtt erősebbek lehetnek, és megőrizhetik identitásukat.

Bóka János kiemelte, hogy az EU "varázstalanításával", vagyis a tudatos és kritikus viszonyulással az Európai Unió mítoszaihoz lehet valóra váltani az együttműködés lehetőségét. A miniszter szerint az EU-ban két narratíva létezik: az igazodási és az egyesítő narratíva. Az igazodási narratíva egyetlen modellt ismer el európainak, míg az egyesítő narratíva a nemzeti identitást és a konszenzuskeresés kultúráját hangsúlyozza.

A szuverenista álláspontot ismertetve Bóka elmondta, hogy a tagállamok az európai integráció jövőjének urai, és csak ők dönthetnek arról, milyen hatásköröket kívánnak közösen gyakorolni. A közép-kelet-európai régió nemzetei készen álltak arra, hogy bizonyos hatásköröket átadva együtt erősebbek legyenek, és nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése volt a cél.

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság szerepéről is szó esett, ahol Bóka János szerint az EP a szupranacionális jelleg erősítésére törekszik, míg a Bizottság geopolitikai szerepet tölt be, önálló politikai agendával rendelkezik. Az Európai Unió Bíróságát illetően a miniszter úgy vélekedett, hogy a Bíróság az EU-t érdekközösségnek tekinti, és magát jelöli ki az uniós értékviták végső fórumaként.

Bóka szerint az EU mítosza, hogy a Nyugat gesztusokat gyakorolt a Kelet felé, többek között Magyarország felvételével és az uniós forrásokkal, és ennek alapján a mítosz szerint ellentételezésként joggal elvárható, hogy a kedvezményezett tagállamok elfogadják a nettó befizetők érdekeit. A miniszter szerint ez a gondolatmenet arra a radikális végkövetkeztetésre jut, hogy az EU-s források csak azoknak járnak, akik a „policy taker” pozíciót veszik fel.