Magyarország és a fenntarthatóság: milyen messzire jutottunk az elmúlt 20 évben?

A Magyar Közgazdasági Társaság elemzése szerint Magyarország két évtizedes uniós tagsága alatt jelentős változásokon ment keresztül a fenntarthatóság terén, de még mindig vannak kihívások.

A fenntarthatóság területén Magyarország 2004 előtt különösen sérülékeny volt, és az EU-csatlakozást akadályozó hiányosságok miatt derogációt kellett kérnünk. A szennyvízkezelés és hulladékkezelés terén mutatkozó elmaradások pótlására bőséges EU-s támogatások álltak rendelkezésre, amelyeket az önkormányzatok pályázati úton igyekeztek megszerezni. A közműhálózat kialakítása lényegében teljessé vált, bár a felhasznált forrásokat nem mindig használták fel hatékonyan. Túlméretezett szennyvíztisztítók és lombkoronasétányok is épültek, függetlenül attól, hogy ezek mennyire voltak indokoltak.

Az 1990-es években a légszennyezés-kibocsátási határértékeink a német mintára alapultak, de ezeket gyakran nem tartották be, és a vállalatok a környezetvédelmi bírságok megfizetésével úgy érezték, hogy eleget tettek kötelezettségeiknek. Az EU-csatlakozás azonban jelentős változást hozott, mivel a vállalatok elveszíthették volna működési engedélyüket, ha nem felelnek meg az európai szabályozásnak. Ennek köszönhetően a környezetvédelmi előírások betartása terén nőtt a fegyelem.

A Mátrai Erőmű biomassza égetésre állt át, a Duna vízminősége javult, de egyes vállalatok kibúvókat találtak az új szabályozásban. A vörösiszap katasztrófa tragikus eseménye után a MAL Zrt vezetőit letöltendő szabadságvesztésre ítélték, ami az első ilyen jellegű büntetőper volt Magyarországon.

A mobilitás növekedése ellenére az iparban kedvező légszennyezés kibocsátási tendenciák figyelhetők meg, de a nagyvárosok levegőminősége nem mutat javulást. Az EU-csatlakozás előtt a szelektív hulladékgyűjtés még csak álom volt, de ma már a lakosság több hulladékot gyűjtene szelektíven, mint amennyit a rendszer gazdaságosan fel tud dolgozni.

Az EU a hulladékhasznosítás és a szelektív hulladékgyűjtés ellenére is küzd a hulladékok növekvő mennyiségével. A szelektíven összegyűjtött hulladék jelentős részét más régiókba exportáljuk, ami korábban főként Kínába történt, de 2021-től ez megváltozott. Az exportált hulladékok mennyisége 2004-hez képest 77%-al nőtt.

Az EU a megújuló energiaforrások arányának növelésével érte el legnagyobb sikerét, ami nemcsak környezetvédelmi, hanem energiaellátás-biztonsági kérdés is. Magyarországon a lakossági napelemrendszerek terén áttörés történt, és a nyári napokon a napenergia több elektromos áramot képes termelni, mint a Paksi Atomerőmű. A fogyasztási szint növekedése nyomást jelent a környezetvédelemre, de az anyag- és energiahatékonysági intézkedésekkel, valamint a megújulók arányának növekedésével próbáljuk kiegyenlíteni ezeket a hatásokat. A helyi környezet szebb és tisztább lett, de az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése továbbra is komoly kihívást jelent.