MBH Bank kutatása a magyar megtakarítási szokásokról
A magyar lakosság közel fele csak alkalmanként tesz félre pénzt, míg a rendszeresen megtakarítók többsége havonta kevesebb mint 100 ezer forintot tesz félre – derült ki az MBH Csoport legújabb kutatásából. A befektetések biztonsága továbbra is kiemelt szempont, de az inflációs környezet hatására a magas hozam is egyre fontosabbá válik a válaszadók számára. A megtakarítások kezelésében a személyes és az online ügyintézés egyaránt népszerű, és a tanácsadásban leginkább a banki szakértőkre hallgatnak az emberek.
Az MBH Bank által végzett kutatás a magyar lakosság befektetési és megtakarítási szokásait vizsgálta. A felmérés során arra kerestek választ, hogy milyen formában tartják a megtakarításaikat az emberek, és milyen szempontokat tartanak fontosnak a pénzügyi befektetések, megtakarítási termékek esetében.
Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank vezérigazgató-helyettese szerint fontos, hogy nyomon kövessék a lakosság megtakarítási és befektetési szokásait, mivel ezek az eredmények tükrözik a tudatosság erősödését, és az idei eredmények bizonyos paraméterekben elmozdulást mutatnak a korábbi felméréshez képest.
A magyarok megtakarítási szokásai
A kutatás rámutatott, hogy a megtakarítással rendelkezők 48%-a csak alkalmanként tesz félre pénzt, míg a rendszeresen megtakarítók átlagosan havi 80 ezer forintot spórolnak meg. A 35-44 éves korcsoport rendelkezik a legnagyobb összegű átlagos megtakarítással, amit a 25-34 évesek követnek, ami azt jelzi, hogy ez a korosztály is egyre tudatosabban kezeli pénzügyeit.
A megtakarítók 37 százaléka a fizetés megérkezése után azonnal félreteszi a megtakarítandó összeget, míg a havonta megtakarítóknak 65 százaléka tesz így. A válaszadók 33 százaléka akkor fekteti be a megtakarított összeget, amikor a havi jövedelemből összegyűlik akkora összeg, amit már érdemesnek tart a befektetésre.
A megtakarítási formákat illetően az 800 ezer forint alatti havi jövedelemmel rendelkezők jelentős része, 42 százaléka még mindig lekötés nélkül, folyószámlán tartja a megtakarítását, ugyanakkor a készpénz (33 százalék) sem vesztett népszerűségéből, és az állampapír (24 százalék) is tartja dobogós helyét. Ugyanakkor erősödik a lakosság érdeklődése a kriptovaluták és az NFT-k iránt, a válaszadók 10 százaléka jelölte meg ezeket jelenlegi megtakarítási eszközeként.
Befektetési attitűdök és döntések
A befektetett tőke biztonsága továbbra is fontos, de a magas hozam iránti igény is növekszik. Dézsi Tamás, az MBH Befektetési Bank vezérigazgató-helyettese szerint a befektetési szolgáltatóknak meg kell találniuk az ügyfelek kockázattűrési határát, hogy a legmegfelelőbb befektetést biztosíthassák számukra.
A megkérdezettek többsége az 1-5 éves befektetési időtávot részesíti előnyben, és a válaszadók több mint fele tervezi újra befektetni a lejáró befektetések után járó kamatokat. A befektetők egyre gyakrabban tájékozódnak a pénzügyekről, leginkább az interneten és a banki tanácsadókon keresztül, havonta akár többször is informálódnak a befektetési lehetőségekről. A lejáró befektetések után járó kamatokat pedig a válaszadók 57 százaléka tervezi újra befektetni, az újra befektetett összeg mértéke 100 ezer forint alatt van.
Célok és elvárások a megtakarításokkal kapcsolatban
A megtakarítások fő célja a biztonsági tartalék képzése, a váratlan kiadások fedezése és a családtagokról való gondoskodás. A befektetési termékekkel kapcsolatban a likviditás és a reálhozam elérése a legfontosabb szempontok, és a személyre szabható megoldásokat is előnyben részesítik a megtakarítók. A válaszadók szinte fele-fele arányban jelölték meg a kereskedelmi bankokat (54 százalék) és a Magyar Államkincstárt (56 százalék) mint megtakarításaik helyét, 16 százalék pedig alapkezelőnél tartja a pénzét.