A magyar gazdaság helyzete és kilátásai
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a magyar gazdaság teljesítménye csökkent, de a pénzügyminiszter szerint a növekedési kilátások továbbra is bizakodásra adnak okot.
A KSH első becslése szerint Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 második negyedévében a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest azonban a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent.
Varga Mihály pénzügyminiszter a kedvezőtlen külső feltételekre utalva, mint például az ukrajnai háború hatása az ipari termelésre és a magyar kivitel felvevőpiacaira, mégis pozitív képet fest a gazdaság állapotáról. Kiemelte, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, mint az államháztartás egyensúlyának megerősítése, idén 1000 milliárd forinttal nőtt a költségvetés mozgástere, ami stabilizálja a növekedési kilátásokat.
A pénzügyminiszter szerint az infláció letörése és a jelentős béremelkedések következtében a reálbér-növekedés dinamikus, körülbelül 10 százalékos. A fogyasztás növekedése és a nemzetközi intézmények, mint az IMF és az Európai Bizottság, valamint a hitelminősítők által is kedvezően értékelt magyar gazdasági növekedési kilátások bizalmat sugároznak a jövőre nézve. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása és a fenntartható növekedési pálya fenntartása mellett.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság fundamentumai továbbra is stabilak és erősek, bár elismeri, hogy a gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt. A GDP visszapattanását az export gyengélkedése miatt az ipar hátráltatja, és a magyarországi belső kereslettel nincs baj, de az ipar helyreállását az európai piacok, különösen a német gazdaság gyengélkedése késlelteti.
A legégetőbb versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti, és Nagy Márton az elektromos autózás európai térnyerésének lassulását, ennek kapcsán pedig a szerinte elhibázott európai iparpolitikát és Kínával szembeni büntetővámokat hibáztatja. A magyar álláspont szerint az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét, és a kormány az európai elektromos autóipar fellendítése és megerősítése érdekében egy 11 pontból álló akciótervet dolgozott ki, amely többek között javaslatokat tartalmaz a töltőinfrastruktúra átfogó fejlesztésére, vásárlási támogatás bevezetésére és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozására is.
A korábban húzóágazat hazai akkuipar tavaly ősz óta jelentős termeléscsökkenést mutat, és vélemények megoszlanak arról, hogy ez csak átmeneti visszaesés-e, vagy tartósabb bizonytalanságról van-e szó. Nagy Márton abban bízik, hogy a külső tényezők a következő hónapokban érdemben javulhatnak, és ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet. A kormány továbbra is bízik a 2025-ös 4 százalékos GDP-növekedés jövő évi elérésében.