Magyarország vízumpolitikája aggodalmat kelt az EU-ban
Magyarország döntése, hogy enyhíti az orosz látogatókra vonatkozó vízumkorlátozásokat, heves bírálatokat váltott ki az Európai Unióban, és az Európai Néppárt (EPP) sürgős ellenintézkedéseket követel.
Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber aggodalmát fejezte ki a magyar kormány új vízumpolitikája miatt, amely szerinte komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az Európai Unió számára. Weber szerint a magyar kabinet törvénye utat nyithat az EU-ba az orosz kémeknek, és veszélyeztetheti a schengeni határok nélküli térség biztonságát.
A magyar kormány az idei évtől bevezetett egy új bevándorlási törvényt, amely a Nemzeti kártya nevű beutazási lehetőséget kínál, egyszerűsített ügyintézést biztosítva a munkavállaláshoz és tartózkodáshoz. Az új rendelet értelmében az orosz és a fehérorosz állampolgárok is igényelhetnek ilyen kártyát, amely gyorsított vízumrendszert jelent, és nem követel meg nemzetbiztonsági átvilágítást. A Nemzeti Kártya 180 napon belül 90 napot meghaladó, de maximum két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, és maximum két évig lehet érvényes, amely ugyanezen célból alkalmanként legfeljebb 3 évvel hosszabbítható meg, viszont teljesen szabad mozgást biztosít a schengeni övezeten belül.
Weber levelében, amelyet Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének írt, sürgette az uniós vezetőket, hogy a közelgő októberi csúcstalálkozón foglalkozzanak a kérdéssel. A levélben, melyet a Financial Times is látott, Weber arra kérte az EU-t, hogy vegye fel a kérdést a következő vezetői csúcstalálkozójára, és fogadják el a lehető legszigorúbb intézkedéseket, hogy azonnal megvédjék a schengeni övezet egységét, mérsékeljék a már felmerült biztonsági kockázatokat és megakadályozzák, hogy a tagállamok hasonló kezdeményezéseket tegyenek a jövőben.
Az Európai Bizottság a magyar hatóságoktól vár tisztázást az új vízumrendszer alkalmazási köréről, amely biztonsági aggályokat vetett fel az EU-ban. Anita Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerint a Bizottság kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal, hogy tisztázza a rendszer hatályát és annak összhangját az uniós szabályokkal.
A magyar kormány a hónap elején vezette be az új vízumpolitikát, arra hivatkozva, hogy egy orosz technológiát használó atomerőmű építéséhez munkaerőre van szükség. Weber azonban megkérdőjelezte a bevándorlási rendszer átalakításának szükségességét, és hangsúlyozta, hogy ez lehetővé teheti, hogy oroszok nagy számban, minimális felügyelet mellett lépjenek be Magyarországra, ami komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Az uniós szabályok szerint a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik a legális migrációról és a munkavállalási engedélyekről, állampolgársági ügyekről való döntés. Az oroszok számára a 2022-es háború óta bevezetett szankciók miatt nem teljes mértékben tilos az EU-ba utazni, de az oroszországi székhelyű légitársaságok nem repülhetnek a blokkba, és a Kremlhez kötődő személyek százai ellen beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás van érvényben.
Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor, aki korábban az EPP tagja volt, bírálatokkal szembesül az uniós vezető társaitól, főként a közelmúltban tett moszkvai látogatása miatt. Az Európai Bizottság pedig nem képviselteti magát biztosi szinten a magyar EU-elnökség ideje alatt rendezett informális, budapesti találkozókon.
A politikai feszültségek Magyarország és korábbi szövetségese, Lengyelország között is megterhelték a kapcsolatokat. Az Európai Néppárt ellenintézkedésekre való felhívása aláhúzza, hogy a blokkban egyre több a feszültség a magyar kormány körül. A Fidesz a felfüggesztése után, 2021-ben lépett ki az Európai Néppártból, a KDNP pedig idén júniusban, miután felvették a frakcióba a Tisza EP-képviselőit, köztük a kisebbik kormánypártnak elfogadhatatlan Magyar Pétert.