Szakmai vita a dietetikus között: most akkor jó vagy rossz az időszakos böjt?

Holnaptól néven új sorozatot indítottunk az Indexen, célunk, hogy utánajárjunk, mi a hosszú élet titka, melyek az egészséges életmód alappillérei. A harmadik részben a divatdiéták labirintusában kalauzoljuk el az olvasót, és bemutatunk néhány szakmailag elismert étrendet is.

Az egészséges táplálkozás alapelveit áttekintve az Okostányér kiindulási alapnak bizonyult, és egy gasztroenterológus, belgyógyász segítségével feltártuk az étkezésünkkel kapcsolatos következményeket is. A diéták témakörével folytatjuk sorozatunkat, hiszen az életmódváltás és a fogyás kapcsán gyakran kerülnek szóba az eltérő étrendek. Dobák Zita dietetikus szerint a divatdiéták két nagy csoportra oszthatók: vannak hosszú távúak és rövid távúak, amelyek látványos eredményt hozhatnak, de a megszorítások miatt sokan feladják. A szakértő az életmódváltást és az Okostányér alapelveinek követését javasolja.

16/8 és 5/2, avagy az időszakos böjt

Az időszakos böjt, vagy intermittent fasting (IF), több irányzatot foglal magában, mint például a 16/8-as időkorlátos étkezés és az 5/2 módszer. Az IF kapcsán a szakma megosztott: vannak, akik a gyomor pihentetését és az önemésztés folyamatát támogatják, míg mások aggályokat fogalmaznak meg. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint az időszakos böjt hosszú távú alkalmazása esetén nőhet a fehérjealultápláltság és a vitaminhiány kockázata, emellett nemkívánatos tünetek és étkezési zavarok is jelentkezhetnek. Krónikus betegségek esetén további klinikai vizsgálatok szükségesek.

A keto működik, de veszélyes is lehet

A ketogén diéta, vagy Atkins-diéta, elsősorban fogyni vágyók körében népszerű. A szénhidrátok csökkentése mellett a zsiradék válik a fő energiaforrássá, ami ketózis-állapotot idéz elő. A diéta mellékhatásai között szerepelhet fejfájás, szédülés és rosszullét. Dobák Zita szerint a keto a magyar táplálkozási szokásokhoz illeszkedik, mivel a zsírosabb ételeket részesíti előnyben.

Hello őskor, hello paleo

A paleo-étrend a tejtermékeket hagyja el, míg az olajos magvakat, zöldségeket és húsokat előnyben részesíti. A paleo-diétázók gyakran nem a fogyást, hanem az élénkítő és gyulladáscsökkentő hatást tartják szem előtt. Bizonyos egészségügyi problémák esetén azonban a paleo kontraindikált lehet.

Vega, vegán, és többi növényi étrend

A vegánság a vegetáriánus étrend legszigorúbb formája, mely állati eredetű termékek teljes kizárásával jár. A dietetikus szerint a vegán életmód hiányállapotokhoz vezethet, így a fehérje-, B12-, kálcium- és vasbevitelre különös figyelmet kell fordítani. Az élelmiszeripar reagált a vegán életmód népszerűségére, de a növényi alapú termékek nem mindig alkalmasak az ökológiai lábnyom csökkentésére.

A mikrobiom, és a hozzátartozó diéta

A mikrobiom-diéta az egészséges bélflóra fenntartására törekszik, ami az egyszerű cukrok és a feldolgozott élelmiszerek elkerülésével érhető el. A diéta a pre- és probiotikumokat, valamint a fermentált zöldségeket részesíti előnyben.

A szív-és érrendszer kedvence: a mediterrán étrend

A mediterrán étrend a szív-és érrendszeri megbetegedések ritkább előfordulásával hozható összefüggésbe. A diéta alapanyagai között szerepelnek az olajos magvak, halak, zöldségek, gyümölcsök és olívaolaj. Magyarországon azonban kevésbé népszerű, mivel nem illeszkedik a helyi táplálkozási szokásokhoz.

Dash-diéta, a vérnyomás barátja

A Dash-diéta a vérnyomáscsökkentésre fókuszál, a sóbevitel csökkentésével és a káliumbevitel fokozásával. A diéta húst és tejtermékeket is engedélyez, de a mozgásnak is fontos szerepet kell kapnia.

Dobák Zita szerint hosszú távon azok a diéták működnek, amelyeket az egyéni szokásokhoz lehet igazítani. A sikeres diéta mentális állóképességet is igényel.