Amit elásnak, az mindig a felszínre kerül – még egy lakótelepen is

A 30 éves Anima Sound System Derkovits című új albuma nem zenés brigádnapló, beragasztott belépőjegyekkel, még ha meg is idézik a Tel Aviv-i Museum of Artot, nem is egy lakógyűlés jegyzőkönyve a szombathelyi Derkovits lakótelepről, annak ellenére sem, hogy az album címe legalább annyira utal a panelvárosra, mint a szociálisan érzékeny festőművészre, akinek alakját a lemez megpróbálja újrapozicionálni.

„Gyula vörös nem volt, de annak hazudták a vörösék” – hallhatjuk az album felütésében. Vajon kíváncsivá tesz minket egy távoli, lakótelepi mikrokörnyezet? Belelapozunk-e a Vas Népébe vagy Kisalföldbe, ha hozzánk a Békés Megyei Népújságot dobják be? Sikerül-e Szombathely lakótelepét beemelni a pop centrumába?

Panelkapcsolat

Már most megadjuk a választ: igen. Az Utánam, srácok! és a Vakáció a halott utcában című ifjúsági sorozatban izgalmas lokalitás volt a lakótelep, és Murányi Kristóf kortárs képei is meghívnak minket a nyolcvanas évek siófoki lakótelepére.

A telep valójában azok számára is ismert volt, akik hengerelt falú vályogházukban figyelték, hogyan színezte el az Antikoksz koromtalanító por az olajkályha tüzét, mert a lakótelepi kulissza megjelent a diafilmek, az alsó tagozatos tankönyvek illusztrációin, a Gazdálkodj okosan! játékban. Az Égigérő fű című ifjúsági filmben (zene: Lokomotív GT) a fiatal pár, megunván a belvárosi polgár bérházat, lakótelepre vágyott.

Sweet Home Derkovits

Lakótelepi játszótereket láttunk a Pajtás címlapjain, Békés Pál A kétbalkezes varázsló című ifjúsági regénye is egy panelrengetegben játszódik, de a Jégkrémbalett című Bizottság-filmben még dal is szól a békásmegyeri rabszolgatelepről.

Azariah-val és számos telepi hiphop sztárral el is érkeztünk a mába. És akkor nem beszéltünk még a Derkovbois nevű lokálpatrióta skinhead zenekarról, amely a kocsmagőzben abált street-punkjukkal a helyi közösséget szólítja meg.

A Derkovits identitás lemez, s ez rendben is van, vö: Sweet Home Alabamával, és a helyi ízek mellett mindent megmutat, ami Prieger Zsolt identitásában, felnövésében kulcsfontosságú volt.

Az albumot keretező álmozgalmi dalok a Laibachot juttatják eszünkbe, a Neueu Slowenische Kunst legbelsőbb köréhez tartózó formációt, amelyről Prieger a szakdolgozatát írta. Ő mondta, hogy számára a Laibach kifogyhatatlan kelléktár.

A Sweet Simone Weil című felvétel zakatolása és a hozzárendelt klip eszünkbe juttathatja a Laibach, a Cabareit Voltaire és a honi CMC vizuális világát is, az ifjú Prigerre nagy hatást gyakorló akcionista elektro- és EBM szcénát. Ugyanakkor a Hugo & Kinga és a Szív dobog egy-egy Kraftwerk hommage. A szövegekben rejlő akcionista didadxis és az indusztriális elektro-pop úgy kapaszkodik össze, ahogy a transzparenseken a fekete és a fehér kéz. A Sweet Simone Weil szó szerint felhívás keringőre, illetve valami annál exatikusabb táncra.

Hit, remény, techno

Let Us Pray is ajánl egyfajta vallásos élményt, és van abban valami felszabadító, ahogy az Anima közös nevezőre hozza a techno partyk meditatív belső táncát a szakrális kalandozásokkal. Végre egy nekünk való party-rock, aminek segédanyaga nem a varázsgomba, hanem a szentek bölcsessége, és nem a Frankhegy őrtüzei jutnak eszünkbe, hanem a medjugorjei kis látnokok, akiknek 1981 nyarán megjelent a Szent Szűz.

Itt érdemes megjegyezni, hogy Prieger talán a legolvasottabb magyar zenész, akinek nem a bekészített sztorik adják a műveltségét, hanem a több ezer elolvasott könyv.

Az album reflektál az Anima életmű számos karakteres stílusjegyére, ott van például a Hail Mary című, néhol az AIR-t idéző anyákat dicsőítő folk dal, amely szintén része az album identitásjátékának, éppenséggel a kezdőpontra, a születésre mutat.

Nem bot és vászon

Maga Derkovits, a festő jelenti az album keretezését, a Zászlóink ha szállnak kis epizódjai olyanok, mintha egy zenés rádiójáték részei lennének. Nehéz is megkerülni a nevét, ha Prieger Zsolt a Derkovits-lakótelepen nőtt fel, és a Derkovits Gyula Általános Iskolába járt. A névmágia mellett bizonyára vannak Derkovits Gyulának olyan képei, amelyek úgy égtek bele a retinákba az iskolája folyosóin járva, ahogy Ottlik Iskola a határon című regényében Rembrandt a Tulp tanár anatómiája és Vélasquez Las Menias című képeinek.

Ugyanakkor maga Derkovits Gyula a négy közjátékokon kívül nem kap különösebb szerepet, nincs egy tört ütemekkel feldolgozott Hét műtárgya, nincs egy-egy Derkovits képértelmezés. És ez így van rendjén. Viszont feldolgozták Bowie Heroes című 1977-es klasszikusát, ha már annyi hős szalad át a színen.

Új telepesek

A Kováts Tibor producerrel tető alá hozott Derkovits album bizonyos szempontból ikerpárja Prieger Kedves Teréz! - Martonvásári levelek című kötetének. A könyvekből és lemezekből épített otthonnak van egy tágabb környezete is, a híres park, a kastéllyal.

A Derkovits album – amely a harmincéves zenekar legérettebb munkája, és nemzetközi mércével mérve is az egyik legizgalmasabb lemez 2024-ben – messzebb megy az időben.

Vissza a lakótelepig, ahol megfogalmazódott a már fiatal felnőtt Priegerben, hogy a művészet társadalmi tett, és hogy mi minden formálhat minket, az elektro, a dub, egy beton pingpongasztal a lakótelep közepén, vagy éppen Derkovits Gyula dózsás fametszet sorozata.

Anima Sound System: Derkovics

14 szám 50 perc

8/10