Karsai Dánielék győzelme az MNB alapítványok ügyében

Kilenc évvel a per megindítása után a bíróság kimondta, hogy jogellenesen próbálták eltitkolni az MNB alapítványaitól pénzt kapott személyek kilétét.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésével ért véget az MNB alapítványai körüli adatigénylési per, amelyet Karsai Dániel és a Transparency International Magyarország indított. A per 2015 elején kezdődött, és ez volt az első azon ügyek közül, amelyekben Karsai Dániel, az alkotmányjogász és kollégái részt vettek. Az ügyvéd, aki idén márciusban egészségügyi okokból visszavonult, többek között a letelepedési kötvényekkel, a tao-pénzekkel és az állami koncessziókkal kapcsolatos átláthatósági kérdésekben is tevékenykedett.

A Transparency International Magyarország a HVG blogján számolt be az elmúlt évek eseményeiről. A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben 267 milliárd forintot helyezett alapítványokba, amelyekről Kósa Lajos azt nyilatkozta, hogy az összegek „elvesztették közpénz jellegüket”. Zöldi Blanka, a Lakmusz.hu jelenlegi főszerkesztője, akkoriban a Direkt36 munkatársa, közérdekű adatigényléssel fordult az alapítványokhoz, hogy kiderítse, kik és milyen összegeket kaptak PhD ösztöndíj, kutatói mobilitás, konferenciarészvétel és tananyagfejlesztés címeken, de az alapítványok nem adtak tájékoztatást.

A per 2016-ban ért el egy részsikerig, amikor a bíróság úgy döntött, hogy a magánszemélyekre vonatkozó adatok titokban tarthatók. A felperesek ezután az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely két évvel később arra kötelezte a parlamentet, hogy szabályozza a közpénzből magánszemélyeknek nyújtott támogatások átláthatóságát, de a konkrét ügyben nem adott igazat a felpereseknek. Emiatt került sor az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulásra, ahol további öt és fél év után kimondták, hogy a magyar kormány megsértette az európai emberi jogi egyezményt azzal, hogy nem tette lehetővé az alapítványoktól pénzt kapott személyek azonosítását.

A Transparency International Magyarország arról is beszámolt, hogy a parlament időközben elfogadott egy törvényt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról. Ennek értelmében 33 alapítvány több ezer milliárd forint értékű részvényeket, épületeket és termőföldeket kapott, de a törvény nem szabályozza, hogy az alapítványok hogyan gazdálkodnak ezzel a vagyonnal.

Karsai Dániel, aki 2022 augusztusában az ALS nevű, gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizálták, és azóta már Strasbourgban is pert indított azért, hogy méltóságteljesen halhasson meg, április elején hagyta abba ügyvédi tevékenységét és lépett ki a Budapesti Ügyvédi Kamarából. A Transparency International Magyarország és Zöldi Blanka is megerősítették, hogy az ügy indítását és éveken át tartó gondozását Karsai Dánielnek köszönhetik. Zöldi Blanka a Facebook-oldalán reagált az ítéletre, és bejelentette, hogy a kártérítésként megítélt pénzt Karsai Dániel sorstársainak, az eutanáziához való jogért folyó küzdelmük támogatására, valamint a Transparency International Magyarország részére ajánlja fel.