Mikor hajlandóak a magyarok leszokni a cigarettáról?

Az ELTE PPK kutatóinak vizsgálata szerint a dohányzásról való leszokási hajlandóság erősen összefügg azzal, hogy az emberek mennyire érzik távolinak a dohányzás negatív és a leszokás pozitív következményeit.

A dohányzás a megelőzhető megbetegedések és elhalálozások egyik vezető oka világszerte, és bár a tudomány számos bizonyítékkal rendelkezik a cigarettázás káros hatásairól, a függőség gyakorisága nem csökkent az elmúlt évtizedekben. Az ELTE PPK Addiktológiai Kutatócsoportjának tagjai, File Domonkos, Bőthe Beáta és Demetrovics Zsolt a pszichológiai távolságok és a leszokási hajlandóság kapcsolatát tanulmányozták.

A pszichológiai távolság az a szubjektív érzékelés, amely az emberekben a jelen és egy jövőbeli esemény között alakul ki. Minél nagyobb ez az észlelt távolság, annál kisebb az érzelmi válasz, és így egy távoli esemény kevésbé képes változást előidézni a viselkedésben. A dohányosok gyakran bagatellizálják a jövőbeli egészségügyi károkat, mivel azok távolinak tűnnek számukra, míg a leszokás kellemetlenségei azonnal érezhetőek.

A kutatók által végzett kérdőíves vizsgálatban részt vevő közel 1500 dohányos esetében azt találták, hogy ha a dohányzás negatív és a leszokás pozitív következményei időben közelebb esnek, akkor a válaszadók nagyobb esélyt látnak ezek bekövetkezésére, ami erősebb leszokási szándékkal jár együtt. Az egészségügyi károkat távolinak érzékelő vizsgált személyek azonnali negatív hatást tulajdonítottak az egyéb veszteségeknek, mint például a fittség elvesztésének.

A jelenlegi dohányzásellenes kommunikáció hatékonyságát kérdőjelezik meg a kutatás eredményei. A legtöbb leszokásra ösztönző üzenet fenyegető hangvételű és az egészségügyi károkkal foglalkozik, ami stresszválaszt válthat ki, és gátolhatja az üzenet feldolgozását. A kutatók szerint a leszokás pozitív hatásaira, mint például a jobb közérzet vagy a megjelenés javulása, kellene fókuszálni, mivel ezek pozitív érzéseket keltenek a befogadóban.

A leszokás kedvező hatásainak pszichológiai távolsága jelentősen kisebb, mint a dohányzás káros következményeié, ami lehetővé teszi, hogy az emberek konkrétabban lássák a rövidtávú hatásokat és azonnali, fókuszáltabb lépéseket tegyenek a céljaik elérése felé. A kutatók azt javasolják, hogy a dohányzás egészségügyi kockázatainak szélesebb körét kellene bevonni a kommunikációba, hogy az üzenetek hatékonyabban motiválhassák a függőket a szokás elhagyására.