A nyugati diaszpóra és a magyar politikai pártok
A külföldön élő vagy a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar választóknak május 31-én 16 óráig kell regisztrálniuk a külképviseleti névjegyzékbe, ha részt kívánnak venni az európai parlamenti választásokon június 9-én. A regisztrációra azoknak van lehetőségük, akik rendelkeznek magyar vagy más EU tagállambeli lakcímmel. Az EU-n kívüli lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, mint például Szerbiában, Ukrajnában, az Egyesült-Királyságban vagy Izraelben élők, levélben szavazhatnak, amit május 15-ig kell jelezniük.
Több mint 10 ezer magyar választó jelezte eddig, hogy szeretne élni a külképviseleti szavazás lehetőségével, és a tapasztalatok szerint a regisztrációk nagy része a határidő utolsó hetében érkezik. A 2019-es európai parlamenti választásokon a külképviseleteken szavazók száma majdnem 18 ezer volt, ami alacsony aktivitást jelent a nyugaton élő magyar diaszpóra nagyságához képest, amely mintegy 400 ezer főt tesz ki.
A Fidesz és a Demokratikus Koalíció (DK) a külképviseleteken jelentősen gyengébben szerepel, mint a magyarországi szavazókörökben. A Fidesz 2004 óta minden EP-választáson rosszabb eredményt ért el a külképviseleteken, és ugyanez igaz a DK-ra is.
A külképviseleteken szavazók száma az évek során növekedett: 2004-ben még csak 2 ezer ember voksolt, 2009-ben már 3841, 2014-ben pedig több mint 6 ezer. A Fidesz 2014-ben a magyarországi 51,5 százalékos eredményével szemben a külképviseleteken 45 százalékot szerzett, míg a DK az országosan közel 10 százalékos eredménye mellett nyugaton alig haladta meg az 5 százalékot.
2019-ben a külképviseleteken szavazók száma ugrásszerűen, 17539-re nőtt. A Fidesz itt csak 41 százalékot ért el, míg a Momentum 30 százalékot kapott. A DK országosan a legnagyobb ellenzéki párt lett 16 százalékkal, de a külképviseleteken nem érte el a 10 százalékot.
Az országgyűlési választásokon is megfigyelhető, hogy a Fidesz és a DK gyengébben szerepel a külképviseleteken, bár ezeket a szavazatokat a 106 egyéni választókerület szavazóköreibe keverik, így nehezebb számszerűsíteni. Még 2022-ben is látszott, hogy a kormánypárt ebben a 106 szavazókörben szerepelt messze a leggyengébben mindegyik választókerületben, ahogyan 2018-ban a DK sem tudta saját országos átlagát hozni ezekben a szavazókörökben.
A Fidesz és a DK nyugati népszerűtlenségének okai nem teljesen tisztázottak, de összefüggésben lehetnek a 2008-as válság utáni, illetve a 2011 utáni kivándorlási hullámokkal, amikor Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor voltak az ország miniszterelnökei. Az idő rövidsége miatt kérdéses, hogy a május 31-i határidőig valamelyik politikai szereplő képes lesz-e célzottan megszólítani és mobilizálni a Nyugat-Európában élő magyar választókat.