Az új teljesítményértékelési rendszer a közoktatásban

A 2024/2025-ös tanév kezdetétől bevezetik a közoktatásban dolgozók számára az új teljesítményértékelési rendszert, amelyet a Magyar Közlöny csütörtök esti kiadása ismertetett, és amely Pintér Sándor belügyminiszter rendelete alapján kerül érvénybe.

Az új rendszer értelmében a tanárok és az őket támogató személyzet teljesítményét az intézményvezetők fogják értékelni, míg az igazgatók teljesítményét a fenntartó által delegált képviselők pontozzák évente a szeptember 1-jétől a tanítási év végéig nyújtott teljesítménye alapján. Az értékelés során a beosztottaknak összesen 100 pontot oszthatnak ki, amelyek alapján a teljesítményt három kategóriába sorolják: 80 pont felett kiemelkedő, 50 és 80 pont között átlagos, valamint 50 pont alatti esetén fejlesztendő teljesítményűnek minősülnek az értékeltek.

A pedagógusok teljesítményértékelési szempontrendszere részletesen is kialakításra került. A rendelkezésre álló 100 pontból 24 pont személyre szabott teljesítménycélok teljesítésével érhető el, melyek mindegyike maximum 8 pontot ér. A fennmaradó 76 pontot előre meghatározott célok alapján ítélik oda, amelyek között szerepel a pedagógiai munka minősége és eredményessége (28 pont), feladatvállalás mennyiségi mutatói (12 pont), munkavégzés megbízhatósága (8 pont), kommunikáció és együttműködés (6 pont), tehetséggondozás, felzárkóztatás (8 pont), motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás (6 pont), valamint egyedi intézményi értékelési szempont (8 pont).

Az igazgatók esetében a négy, személyre szabott teljesítménycélért 40 pontot, a hét értékelési szempont alapján pedig 60 pontot kaphatnak. Az értékelési szempontok között szerepel az intézményi feladatellátás eredményessége (10 pont), erőforrásokkal való gazdálkodás (10 pont), stratégiai szemlélet (10 pont), vezetői kommunikáció és irányítás (10 pont), külső kapcsolatok (10 pont), motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás (5 pont), valamint a fenntartó által meghatározott, az adott intézmény sajátos helyzetét tükröző értékelési szempont (5 pont).

A rendelet szerint a teljesítményértékelés után a vezető besorolja az értékelendő személyeket a teljesítményszintek szerint, és dönt az illetmény-eltérítésről, ami a fizetés csökkentését is jelentheti. A rendelet lehetőséget ad arra, hogy az igazgató kikérheti a szülők, tanulók véleményét az értékelésnél, amit rögzíteni kell egy elektronikus rendszerben. Az értékelést június 30-ig, óvodában augusztus 15-ig kell elvégezni. Ha az értékelendő személy a teljesítményértékelésével kapcsolatban észrevételt tesz, az észrevételeit a teljesítményértékelésnek tartalmaznia kell.

Pintér Sándor rendelete 2024. június 1-jén lép hatályba, és a rendelet alapján a teljesítménytől függően akár csökkenthetnék is az illetményeket. A Belügyminisztérium januárban ismerte be, hogy az új pedagógusi teljesítményértékelési rendszer alapján csökkenthetik majd a munkáltatók a tanárok fizetését. A rendelet melléklete részletezi a teljesítményértékelés szempontjait és az értük járó maximális pontszámokat. A három személyre szabott teljesítménycél maximálisan 24 pontot, a hét generális értékelési szempont 76 pontot ér. Az értékelés módszertanát csak később teszik közzé, de a korábbi információk szerint az lehet jó tanár, aki a nevelést-oktatást közszolgálatnak tekinti, célja a „nemzet fejlődése, gyarapodása”, viselkedésével az intézmény és „a magyar köznevelés jó hírét” erősíti. A jó igazgató az általános szabályokhoz, a fenntartói elvárásokhoz igazodva tervezi, koordinálja iskolája munkját. A vezetőknél értékelnék az iskola eredményességét, fejlesztését, gazdálkodási hatékonyságát, kommunikációját, motivációját, a szülőkkel és a fenntartóval ápolt kapcsolatát.