Évekig a fiókban hevert Alejandro Monteverde valós eseményeken alapuló thrillere, A szabadság hangja, majd amikor tavaly nyáron végre mozikba került, a bevétele olyan szuperprodukciókat nyomott le, mint a Mission: Impossible, az Indiana Jones és a Halálos iramban legújabb részei. Amerikában 2023-ban a 10. legnézettebb mozi, a John Wick 4. mögött pedig a második legtöbb bevételt hozó független film volt, és most hozzánk is elkérkezett.

Főszereplője a valóságban is létező Tim Ballard az amerikai Belbiztonsági Minisztérium nyomozója, aki 12 éven át kajtatott gyerekkereskedők és pedofilok után. Munkája rendkívül kimerítette mentálisan és lelkileg, és bármennyire sikeres akciókat hajtott végre, az elrabolt gyerekek nagy része nem került vissza a szüleihez. Ballard ezért nyugdíjazása előtt néhány hónappal felmondott, hogy Dél-Amerikába utazzon és hasonlóan elszánt emberekkel folytassa a gyerekek felkutatását. Az Operation Underground Railroad nevű szervezete 10 év alatt több ezer gyereket mentett meg és szintén több ezer emberkereskedőt tartóztatott le.

Alejandro Monteverde az ő történetét vette alapul a filmjéhez, amelyben egy testvérpár utáni nyomozását követünk végig, és garantáltan szem nem marad szárazon. A gyerekeknek azután veszik nyoma, hogy apjuk otthagyja őket egy fotózáson, amely a mélyszegénységben élő családot a modellkedésből származó sok pénzzel kecsegteti. A megbeszélt időpontban a helyszínre visszaérkező Roberto azonban csak egy teljesen kiürített hotelszobát talál. Itt kapcsolódik az ügybe a kormányügynök, aki addig nem nyugszik, míg be nem váltja az apának tett ígéretét, hogy visszahozza eltűnt gyermekeit.

 

Most ért véget a Cseh Filmkarnevál, amelynek egyik legütősebb filmje az #annaismissing volt. A címszereplő szexi influenszer egyik napról a másikra rejtélyes módon elhallgat, provokatív közösségimédia-tartalmai iránt rajongó követői pedig elkezdenek aggódni érte, nyilván nem véletlenül.

A tizenöt éves Nina, miután apja telefonján egy félmeztelen fotót talál a tinicelebről, Anna keresésére indul. Rájön, hogy a lány nemcsak a közösségi médiából tűnt el, de despotikus anyja házában sincs nyoma. Innentől kezdve csak kapkodjuk a fejünket, annyi mindenki válik hirtelen gyanússá, hisz nem egy férfinak keserítette meg az életét a pedofilok ellen harcoló, de sokakat ártatlanul is hírbe hozó hősnő.

Átérezhetjük, mit gondol a lány az apjáról, a feleség a férjéről, és persze mindazok, akik a publicitás révén ráismernek a férfira az utcán. Szívbemarkoló történet, annál is inkább, hogy könnyen bele lehet sétálni egy ilyen csapdába.

Ugyancsak fesztiválfilm, és ugyanúgy cseh a Csapda a neten, amelyben szintén pedofiloknak állítanak csapdát. Dokumentumfilmesek kezdeményezésére három fiatal színésznő kiskorúnak tetteti magát, hogy kiderüljön, mi történik, ha belépnek egy népszerű online chatszobába. A film leleplezi, hogyan vált a gyerekbántalmazás e modern formája mindennapos, rendkívüli módon elterjedt fenyegetéssé. A kísérletnek a jó ízlés határain messze túlmutató eredménye „erős gyomrot” kíván: a megtekintés után sokakban ismét meginoghat az emberi faj felsőbbrendűségébe vetett hit. A filmből a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) két változatot mutatott be: egy 12 és egy 18 éven felülieknek szólót. Utóbbi a cseh moziforgalmazás történetének legnagyobb nézettségű dokumentumfilmje és Csehország legnagyobb kasszasikere volt.

Az FBI adatai szerint minden nap 500 ezer szexuális ragadozó aktív az online térben. Áldozatainak fele 12 és 15 év közötti gyerek, akiknek 40%-a nyilvánosra állítja a profilját a közösségi média felületein, csak hogy minél több lájkot és követőt szerezzen. Így kezdenek beszélgetni vadidegenekkel, akikről azt gondolhatják, hogy korukbeli fiatalok, valójában azonban sokszor dupla- vagy triplaannyi idősek, mint ők.

Meddig mennek el a felnőttek ezekben a beszélgetésekben? Hogyan állítanak csapdát az áldozataiknak? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a filmből, ami még több kérdést fog bennünk ébreszteni, és amihez számos segítőtartalom, illetve oktatóanyag is készült, amivel a BIDF iskolákat céloz meg. A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia (DGYS) támogatásával ingyen juthat el az oktatási verzió a célközönségnek szánt 12 évesnél idősebbekhez. A cél, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az online térben mind gyakrabban előforduló bántalmazás veszélyeire, a megelőzés fontosságára. A fesztivál létrehozói pedig szakértők – gyermekvédelmi szakemberek, kriminológusok, pszichológusok és jogászok – segítségével konferenciákat szerveznek a pedagógusok részére.