Az első Covid-fertőzések után csaknem négy évvel a világon már több millió ember szenved long-Covidban, ami a New Scientist szerint a világon 65 millió embert sújthat jelenleg is.
A SARS-CoV-2 koronavírus 2020 elején ütötte fel a fejét. Hamar kiderült, hogy egyes fertőzöttek esetében a tünetek makacsul fennállnak. Az elhúzódó, vagy long-Covid kifejezést 2020 májusában használták először.
A legjellemzőbb tünetei közé tartozik a fejfájás, az úgynevezett agyi köd, kimerültség, fáradékonyság, ahol egy minimális aktivitás is kifulladást okoz. De ez csak néhány a több mint 200 tünet közül, amelyek a depressziótól az emésztőszervi problémákig terjednek.
Bizonytalan, hogy a covidosok hány százalékát érinti ez a betegség. Az orvosok többsége nagyjából a 10 százalékban ért egyet.
Az elhúzódó Covid kockázata függ a vírusvariánstól: akik a régebbi, Delta variánst kapták el, azok 11 százalékánál alakult ki a long-Covid, míg a 2021 végén megjelent Omikronnal megfertőzöttek esetében ez az arány 4,5 százalék. Az is kiderült, hogy a nők nagyobb eséllyel szenvednek tőle, mint a férfiak, és az is – ahogy a svájci tanulmány is bizonyítja –, hogy az oltatlanok veszélyeztetettebbek az oltottaknál. A valamilyen alapbetegséggel – például asztmával, autoimmun betegséggel, izületi gyulladással, depresszióval – küzdőknél is nagyobb a long-Covid kialakulásának kockázata. A 35 és 49 év közötti felnőttek a legveszélyeztetettebbek.
A legszembetűnőbb változás a long-Covidban szenvedőknél hormonális: a szervezetükben a reggeli órákban alacsony a kortizol szintje. A kortizolnak számtalan funkciója van, például szabályozza az immunrendszer válaszait: elfojt bizonyos immunfunkciókat, másokat pedig felerősít. A reggeli ébredésünkért is ez a hormon felel. Az orvosok azt várták, hogy az elhúzódó covidosok reggeli kortizolszintje kiugróan magas lehet, de a valóság az, hogy nincs benne változás. Az is látható, hogy a szervezetükben a gyulladás jelei mutatkoznak, és a fehérvérsejtjeik egy része hibásan működik.
A Covid-fertőzés neurológiai tünetekkel is járhat, ezek terjedhetnek az agyi ködtől a fejfájáson át a sztrókig. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az immunrendszer rendellenes működése a test más területeire is kihat, ideértve a hormonrendszert és az agyat is, ezért olykor a depresszió kialakulásához is hozzájárulhat.
A Covid-fertőzés után néhány beteg súlyos depresszióra panaszkodik, és ez egybecseng azzal a korábbi feltételezéssel, hogy a depressziósok immunrendszere rendellenesen működik. Korábban már szó esett arról a feltételezésről, hogy az elhúzódó Covidban a szervezet folyamatosan harcol valamivel. De miután a vírus a fertőzés után pár héttel már nem mutatható ki a vérben, azt a feltételezést korábban elvetették, hogy a szervezet még mindig a koronavírussal hadakozna. Idén szeptemberben azonban biopsziás és autopsziás vizsgálatok nyomán az derült ki, hogy a koronavírus számos testszövetben és szervben a vírus továbbra is jelen lehet, például a bélfalban, a bőrben és a tüdőben.
Ezért meglehet, hogy az elhúzódó Covidra az a magyarázat, hogy a SARS-CoV-2 vírus megbújik a szervezetben, jóval a fertőzés után is.
Ez azonban nem ilyen egyszerű, mert sokunk szervezetében jelen vannak látens vírusok, például herpeszvírusok. Ezeket reaktiválhatja a Covid, és ez is szerepet játszhat a long-Covid kialakulásában.
Fotó: Getty
