Azok az országok és területek szerepelnek az Európai Unió feketelistáján, amelyek vagy nem folytatnak konstruktív párbeszédet az EU-val az adóügyi jogharmonizációról, vagy nem teljesítették a szükséges reformok végrehajtására vonatkozó vállalásaikat. E reformoknak arra kell irányulniuk, hogy az adott államok megfeleljenek a jó adóügyi kormányzás objektív kritériumainak, amelyek magukba foglalják az adózási átláthatóságot, a méltányos adóztatást, valamint azon nemzetközi normák végrehajtását, amelyek az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás megelőzését célozzák, magyarán hogy

SENKI NE MENEKÍTHESSE TISZTESSÉGTELENÜL SZERZETT PÉNZÉT ADÓPARADICSOMOKBA.

Az Európai Unió illetékes tanácsa felülvizsgálta és frissítette az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékét, Antiguát és Barbudát, Belize-t, valamint a Seychelle-szigeteket felvette, a Brit Virgin-szigeteket, Costa Ricát és a Marshall-szigeteket törölte a jegyzékből; a listán jelenleg tizenhat joghatóság található.

Az uniós pénzügyminisztereket tömörítő tanács (Ecofin) luxembourgi ülésén megállapította, hogy a listára felvett országok és területek adózási ügyekben nem működnek együtt, és arra kérte őket, hogy a problematikus kérdések rendezése érdekében működjenek együtt az Európai Unió magatartási kódexszel foglalkozó csoportjával.

Az EU a Brit Virgin-szigeteket azért törölte a jegyzékből, mert ők módosították az információcserére vonatkozó hozzáállásukat. Costa Rica azért került le a listáról, mert felülírta a külföldi eredetű jövedelmekre vonatkozó mentességi rendszerét. A Marshall-szigetek pedig azért állhatott fel a szégyenpadból, mert jelentős előrehaladást ért el az uniós követelmények végrehajtásában.

Nézzük tehát, kik szerepelnek jelenleg a renitensek között:

  • Anguilla,
  • Antigua és Barbuda,
  • Amerikai Szamoa,
  • Amerikai Virgin-szigetek,
  • Bahama-szigetek,
  • Belize,
  • Fidzsi,
  • Guam,
  • Oroszország,
  • Palau,
  • Panama,
  • Seychelle-szigetek,
  • Szamoa,
  • Turks- és Caicos-szigetek,
  • Trinidad és Tobago,
  • Vanuatu.

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek jegyzéke mellett a tanács jóváhagyta az aktuális helyzetről szóló dokumentumot is, amely tükrözi az EU és nemzetközi partnerei között folyamatban lévő együttműködést. Ebből a dokumentumból négy országot, illetve területet töröltek: Jordánia és Katar teljesítette a vállalásait azáltal, hogy módosította nem megfelelő adóügyi rendelkezéseit; Montserrat és Thaiföld pedig eleget tett a befizetett adókra vonatkozó országonkénti jelentéstétellel kapcsolatos valamennyi függőben lévő vállalásának.

Az persze, hogy Magyarország ezeken a listákon nem szerepel, nem jelenti, hogy velünk szemben már minden problémás jogi kérdést kipipáltak volna. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy Navracsics Tibor és Bóka János a héten megint Brüsszelben kilincselt a nekünk „járó” pénzekért. Az uniós források ügyében illetékes területfejlesztési miniszter, valamint az európai uniós ügyekért felelős miniszter uniós kollégáikkal, Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztossal, valamint Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztossal ült tárgyalóasztalhoz.

Miről szól a vita Magyarország és az Európai Unió között?

Alapvetően három ügy van terítéken:

  1. A vagyonkezelői alapítványok ügye: 2022 végén az Európai Bizottság az úgynevezett modellváltáson átesett magyar felsőoktatási intézményeket, egyetemeket a fenntartóik összeférhetetlenségi szabályai miatt kizárta az Erasmus  gyakornoki és cserediák-programjaiból. A döntés érint számos kutatóintézetet is, ezek a Horizont programból maradnak ki.

  2. A pénzügyi mutyik: itt lényegében az uniós büdzsé felhasználásával összefüggő feltételekről van szó, úgy mint a közbeszerzési piac és az állami támogatások struktúrája, amiknél az uram-bátyámos működés felszámolását várják el.

  3. A kondicionalitási, azaz jogállamisági eljárás: itt tizenhét úgy nevezett szupermérföldkövet és további tíz fejlesztési reformot jelölt ki az Európai Bizottság, ezek az átláthatósággal és igazságügyi rendszerrel függenek össze.

Ezek tehát a fő pontok, de érdemi összeget blokkol a gyermekvédelmi 

Mennyi pénzt tart vissza az Európai Unió Magyarországtól?

A fenti pontok miatt a következő összegek kifizetése akadt el:

  1. 2,7 milliárd eurót fagyasztott be a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos vita, amelyet az Európai Bizottság perre vitt az Európai Bíróságon.

  2. A 22 milliárd eurós kohéziós keretből 13 milliárdot blokkol a horizontális eljárás.

  3. 6,5 milliárd eurót az Európai Tanács függesztett fel a szupermérföldkövek eléréséig. Ugyancsak a kondicionalitási eljárás tartja parkolópályán a 10,5 milliárd eurós helyreállítási pénzek kifizetését, amelyek a koronavírus-járvány utáni talpra állást hivatottak segíteni. 

A 2021–2027-es uniós ciklus forrásmennyisége összesen mintegy 32,4 milliárd euró. Ez átszámítva körülbelül 12,5 ezer milliárd forint. Vagyis marha sok pénz, igaz, hét évre széthúzva.