Újabb extraprofitadó jöhet, százmilliárdos mesterséges alapot hoznának létre

A Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK) tájékoztatta az Országgyűlés illetékes bizottságát a mesterséges intelligencia terén várható trendekről, és a magyar politika elvárásairól a technológiai fejlődéssel kapcsolatban.

A MIK célja, hogy Magyarország az európai élvonalba kerüljön a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén, és a nemzetközi MI közösség tagjává váljon. A kormányzat kikéri és figyelembe veszi a MIK véleményét, amelynek Magyarország Mesterséges intelligencia Stratégiáját 2020-ban a Kormány el is fogadta, és kormányrendeletben kihirdette. A MI Stratégia 2.0-t 2024-re ígéri a Koalíció.

Jakab Roland, az MIK alapító-elnöke szerint Magyarországnak szüksége van egy szuperszámítógépre, amely kutatási és oktatási projekteket támogatna, és a kkv-k számára is elérhetővé tenné a megfelelő számítási kapacitást. Emellett tudásközpontok kiépítését is szorgalmazza, amelyek minden szakmának, gyártó- és szolgáltatócégnek, kisiparosnak és nagyvállalkozásnak konkrét felhasználási lehetőségeket biztosítanának.

Vajda Péter, az MIK operatív ügyvezető-helyettese az európai trendekre hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az AI Act, vagyis a mesterséges intelligenciáról szóló törvény, bár alig egy hónapja szavazták meg az EP-ben, csak 2026 közepére lép hatályba. Az MI rendelet általános értékajánlata az MI használatára vonatkozó egyértelmű követelmények és kötelezettségek előírása, az adminisztratív terhek korlátozása, beruházások és innováció ösztönzése az egész EU-ban, Európa vezető szerepének megteremtése, valamint emberközpontú és etikus működés az átláthatóság és alapvető jogok tiszteletben tartása mellett.

Barcza Attila (Fidesz-KDNP) és Tordai Bence (Párbeszéd) a szabályozás hatékonyságát és a fogyasztói élményeket érintették, míg Z. Kárpát Dániel (Jobbik-Konzervatívok) a digitális átállás finanszírozásának kérdését vetette fel. Vajda Péter szerint az uniós rendeletek az EU teljes területére érvényesek, de a határokon túli védelem kérdéses, és az AI Act szerint az EU-ban tiltott lesz a társadalmi kreditrendszer.

Z. Kárpát Dániel szerint a mesterséges intelligencia felhasználási területén a tőkeerős cégek lesznek előnyben, és szükség van egy Magyar Munkahelyvédelmi Alap típusú koncepcióra, amely segítené a lakosság és a vállalkozói szektor átállását. Az alap évi több százmilliárd forintos forrással kellene, hogy rendelkezzen, amit a nemzeti költségvetés nehezen tudna előteremteni. Z. Kárpát Dániel javaslata szerint az extraprofitot termelő cégek egy egyszázalékos adóbefizetést vállalhatnának, amely hozzájárulna a magyar alap finanszírozásához.