Banki csalások elleni harc: új törvény lép életbe

Augusztus 1-jével új törvény lép életbe az online csalások elleni küzdelem érdekében, amely jelentős változásokat hoz a pénzforgalmi szolgáltatók és a hatóságok munkájában.

Az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVIII. törvény hatályba lépésével a kormány határozott lépéseket tesz az elektronikus pénzforgalom területén bekövetkező csalások ellen. A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza, hogy az új jogszabály célja a csalások hatékonyabb kezelése.

Az (EU) 2015/849 irányelv (AML) előírásainak megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatóknak kötelezően fel kell függeszteniük azokat az ügyleteket, amelyeknél a pénzügyi információs egység (FIU) intézkedését szükségesnek látják, és erről haladéktalanul bejelentést kell tenniük a FIU felé, amely Magyarországon a NAV részeként működik.

augusztus 1-től Magyarországon egy új bejelentési és zárolási eljárás is életbe lép, amely elősegítheti az eltulajdonított pénzek visszaszerzését. A minisztérium szerint ez az eljárás jelentős mértékben hozzájárulhat a visszaélések elleni küzdelemhez.

A Covid-időszak kezdete óta megfigyelhető az online vásárlások és pénzügyi tranzakciók számának növekedése, amely párhuzamosan növelte a csalások számát is. A digitális technológiák kihasználásával elkövetett csalásokban a támadók a banki ügyfeleket célozzák meg. 2020 első negyedévében 113 sikeres visszaélés történt, több mint 422 millió forint értékben, míg 2023 negyedik negyedévére ez a szám 3737-re nőtt, közel 5,8 milliárd forint értékben.

A sikeres és sikertelen visszaélési kísérletek aránya javuló tendenciát mutat, köszönhetően a kormányzati kampányoknak és a hatósági fellépéseknek. 2020 első negyedévében még közel tízszer annyi sikeres visszaélés történt, mint sikertelen, míg 2023 negyedik negyedévében a sikeres csalások száma kevesebb mint 4 ezer volt, a meghiúsított kísérletek száma pedig közel 14 ezer.

Túri Anikó közigazgatási államtitkár kiemelte, hogy a probléma nem csak Magyarországra jellemző, és az azonnali fizetési rendszer az elkövetés egyik eszköze. Az államtitkár szerint a megoldás a szabályozás finomhangolásában rejlik, nem pedig a technológiai fejlődéssel szembeni ellenállásban. Az új eljárás az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok közötti hatékony és gyors információcserén alapul.

Az eljárás során először az ügyfél vagy a nyomozó hatóság értesíti a számlavezetőt a csalás észleléséről, majd a számlavezető tájékoztatja a pénz átutalásra került pénzforgalmi szolgáltatót. Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a FIU-nak és szükség esetén felfüggesztik a számlákat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az új eljárásnak köszönhetően a kormány hatékonyabban léphet fel a csalókkal szemben, akik a családokat és a nemzetgazdaságot is károsítják.

2025 nyarától Magyarországon egy visszaélés-szűrő rendszer is működni fog, amely öntanuló módon elemzi a fizetési mintázatokat, és kiszűri a csalárd fizetési megbízásokat.