A magyarországi vendégmunkások között minden ötödik diplomás

Magyarországon dolgozó vendégmunkások közül minden ötödik felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ami rávilágít arra, hogy a magyar felsőoktatás nem képes elegendő diplomást képezni bizonyos szakmákban, illetve a munkaadók nem tudják megakadályozni a hazai szakemberek külföldre vándorlását megfelelő bérekkel.

A Népszava hétfői számában megjelent cikk szerint az EU-n kívülről érkezett vendégmunkások közül nagyjából 20 ezer fő rendelkezik diplomával, és ők az első negyedévben Magyarországon felsőfokú végzettséget igénylő állásokat töltöttek be. Ez azt jelenti, hogy az itthon foglalkoztatott 4,7 millió főből 2,1 százalék, mintegy 100 ezer fő érkezett külföldről, és ha ebből kiszűrjük az Európai Unión belülről érkezőket, akkor a klasszikus vendégmunkások aránya nem éri el az 1,8 százalékot.

A kormány tervei szerint a következő években 300 ezer főre emelnék a harmadik országokból érkező vendégmunkások számát, azonban ez a tendencia egyelőre megtorpant. A vendégmunkások többsége szakképesítést nem igénylő állásokban helyezkedik el, de a diplomások a második legnagyobb csoportot alkotják 36,6 ezer fővel, és közülük 20 ezren az EU-n kívülről érkeztek.

Különösen magas a vendégmunkások aránya az informatikai szektorban, ahol a dolgozók 4,5 százaléka érkezett az unión kívülről. Ez a statisztika arra is rávilágít, hogy az agyelszívás nem teljesen egyirányú jelenség: bár a jól képzett diplomások és szakmunkások közül sokan távoznak Magyarországról, egy kisebb mértékben mégis érkeznek is ilyen képzettségű munkavállalók az országba.

A mindennapos testnevelés és a sportoló diákok testnevelés óráin való részvételének kérdése is felmerült a közelmúltban. A kormány márciusban benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, amely szerint a jövőben csak a versenyszerűen sportoló diákok hagyhatnának ki testnevelés órákat, és csak akkor, ha az edzés időpontja egybeesik a tanóráéval. Az elfogadott változat szerint a versenyengedéllyel rendelkező igazolt sportolók akkor hagyhatnak ki a heti öt testnevelés óra közül kettőt, ha ezek első vagy utolsó órák. A Szülői Hang képviselője, Miklós György szerint a mindennapos testnevelés nem a megfelelő irány, és a tervezett módosítás növeli a gyerekek túlterheltségét, valamint elveheti kedvüket a sportolástól. A Szülői Hang közleményében tiltakozik a gyermek- és családellenes testnevelési szigorítás ellen, és úgy vélik, a módosítás alkalmatlan a gyermekek fittségének a javítására.

Miklós György pozitívnak tartja, hogy a versenyszerűen sportolók számára megmarad a heti két testnevelésóra-kedvezmény lehetősége, de hangsúlyozza, hogy ez csak részeredmény, és csak a versenysportolókra vonatkozik. Az "elméleti testnevelés" lehetőségét pedig értelmetlennek tartja, és javasolja, hogy helyette a gyerekeknek kevesebb órája legyen, és többet mozogjanak a szabadban.