Európai Bizottság elé került a magyar bírói fizetések ügye

Egy magyar bíró panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnak az igazságszolgáltatás területén évek óta stagnáló fizetések miatt, amelyet a 24.hu-nak nyilatkozva részletezett.

Az igazságszolgáltatásban dolgozók fizetése már harmadik éve nem emelkedett, ami Oláh Gaszton, a Budapest Környéki Törvényszék bírója szerint elfogadhatatlan. A bírói és ügyészi kar évek óta tűri, hogy az illetmények szintje méltatlanul alacsony maradjon, és a bírósági szervezet vezetése sem tudott ezen változtatni.

Oláh Gaszton szerint a bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazására vonatkozó törvényi szabályozás elégtelensége miatt Magyarországon az uniós joggal ellentétes módon sérül az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége. Ezért döntött úgy, hogy panaszt nyújt be az Európai Bizottságnak, és kollégáit is arra bíztatta, hogy kövessék a példáját.

Az Európai Bizottság most legfeljebb 12 hónapig vizsgálhatja a panaszt. Amennyiben a panasz megalapozottnak bizonyul, kötelezettségszegési eljárást indíthatnak. Az eljárás során a magyar hatóságoknak először észrevételeket küldenek, és lehetőséget adnak a helyzet rendezésére. Erre a hatóságoknak legfeljebb két hónap áll rendelkezésükre. Ha a magyar hatóságok nem lépnek megfelelően, vagy nem oszlatják el a bizottság aggályait, akkor a bizottság előbb felszólítást küld, majd az Európai Bírósághoz fordulhat, ahol hozott döntés kötelező érvényű lesz a tagállamokra nézve.

A bírói fizetések alacsony szintjének kérdését korábban is érintettük, amikor megállapítottuk, hogy egy kezdő bíró kevesebbet keres, mint egy bíróságot védő vagyonőr. Oláh Gaszton szerint a bírói illetményalaphoz 2022 óta nem nyúltak hozzá, így a fizetések a reálértékük több mint egyharmadát már elvesztették. A bírósági alkalmazottak ezért sorra hagyják ott a pályát, és a bírók körében is megindult az elvándorlás. Egy névtelenül nyilatkozó törvényszéki bíró szerint már egy szakmunkás is többet keres, mint ő. Az Igazságügyi Minisztérium a 24.hu megkeresésére azt közölte, hogy a bérrendezés ügyében sem az Igazságügyi Minisztériumnak, sem az igazságügyi miniszternek nincs hatásköre.