A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és a lehetséges elbocsátások

Július 1-jén hat kulturális intézmény egyesítésével jött létre a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK), melynek élére Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum korábbi főigazgatója került. Az új intézmény létrejöttével kapcsolatos bizonytalanságok között felmerült az is, hogy a dolgozók bérnövelése érdekében elbocsátásokra is sor kerülhet.

Az MNM KK létrehozásával a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum került egy közös szervezet alá. Demeter Szilárd, az új központ elnöke szerint csak így lehet egy hatékony és teljesítményelvű rendszert kialakítani.

A PIM önállóságának vége kapcsán Demeter nem lepődött meg a dolgozók búcsúztató akcióján, mivel szerinte a múzeum "gyászoló kemény magja" korábban is hasonlóan reagált a változásokra. Demeter elmondása szerint a PIM vezetése alatt javultak a munkakörülmények és a bérek, de a dolgozók többsége nem vállalta fel a bérek rendezéséig a magasabb fizetés elutasítását.

Az MNM KK működéséről egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, és az érintett alkalmazottak is csak egy júniusi állománygyűlésen kaptak tájékoztatást. Demeter szerint egy vízió és stratégiai vázlat már elkészült, és a szakmai cselekvési tervet a kollégák bevonásával fogják kidolgozni.

Demeter hangsúlyozta, hogy a nagy centralizáció ellenére nem kapott többletforrást az államtól, de a kormányzattal megállapodtak, hogy a konkrét fejlesztési stratégia késő őszre készül el, és ha az meggyőző lesz, akkor dönthetnek a többletforrásokról.

A különböző intézményekben eltérő fizetések kiegyenlítésére egy munkacsoportot állítottak fel, amelynek Demeter a PIM-ben korábban kidolgozott életpályamodellt javasolta alapul venni. Az elnök hozzátette, hogy a jelenlegi bértömeg-gazdálkodás alapján kevesebbeknek több bért lehetne adni, de ehhez elbocsátásokra lenne szükség, amit ő hajlandó lenne bevállalni, ha a munkavállalók jelölnék ki, kiket kellene elbocsátani. Azt is hozzátette, hogy még nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy a több mint 1600 főállású munkavállaló kapcsán személyi döntéseket tudjon hozni.