Magyar EU-elnökség: Montenegró a siker kulcsa lehet
Tizenhárom év után Magyarország veszi át ismét az uniós soros elnökséget július 1-től. Az elnökség alatt a védelmi ipar és a bővítéspolitika kerül előtérbe, különös tekintettel Montenegróra, amely a bővítési folyamat kulcsfontosságú eleme lehet.
A magyar kormány célkitűzései között kiemelt helyen szerepel az európai védelempolitika megerősítése, amelyhez új megállapodások szükségesek a tagállamok között. Az EU 2021–2027 közti többéves pénzügyi keretének félidős felülvizsgálata során 64,6 milliárd euró folyósításáról döntöttek, amely többek között Ukrajna, a migráció és határigazgatás, valamint a védelmi ipar támogatását célozza.
Az Európai Bizottság bemutatta az Európai Védelmi Stratégiát (EDIS), amely 2035-ig tervezve a védelmi iparpolitika jövőképét fogalmazza meg. A stratégia célja, hogy 2030-ra az EU-n belüli védelmi kereskedelem a védelmi piac legalább 35 százalékát tegye ki, a tagállamok védelmi beszerzési költségének jelentős része az európai védelmi technológiai és ipari bázisból származzon, és a védelmi eszközök jelentős részét közös beszerzési projektek keretében szerezzék be.
A védelmi ipar fejlesztése mellett a magyar kormány a bővítéspolitika előremozdítását is prioritásként kezeli. Montenegró uniós csatlakozási folyamatában jelentős sikereket érhet el a magyar elnökség, köszönhetően az Európai Bizottság pozitív értékelésének a jogállamiság területén tett lépésekről. A nyugat-balkáni bővítés keretében Bosznia-Hercegovinával is megindulnak a csatlakozási tárgyalások.
A magyar elnökség kezdete előtt hivatalos tárgyalások kezdődtek Ukrajna és Moldova EU-csatlakozásáról, de ezek a lépések szimbolikusak maradnak, mivel az EU vezetői hangsúlyozzák, hogy a bővítés érdemeken alapuló folyamat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gratulált Magyarországnak az Európai Unió elnökségének átvételéhez, és kifejezte reményét, hogy Magyarország hatékonyan képes lesz hirdetni a közös európai értékeket, célokat és érdekeket. Zelenszkij köszönetet mondott az unió éléről leköszönő belga vezetésnek, és kiemelte, hogy az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdése és az országnak juttatott 50 milliárd euró értékű támogatás, valamint a befagyasztott orosz vagyonok felhasználása érdekében tett lépések, és a két szankcióscsomag elfogadása jelentős lépések voltak Európa megerősítése érdekében.
A 2024. július 1-jén kezdődő magyar uniós elnökségi félév kihívásokkal teli időszak lesz, különösen a jogalkotás terén. Az Európai Parlamenti választások utáni átmeneti időszakban a jogalkotási folyamat lassulása várható, mivel az új EP-képviselők még nem alakítottak ki stabil politikai csoportokat és frakciókat, valamint az új Európai Bizottság tagjainak kinevezése és jóváhagyása is időt vesz igénybe.
A magyar uniós elnökség féléve alatt a védelmi ipar és a versenyképesség fokozása terén várható előrelépés, míg a kohéziós politika terén éles vitákra lehet számítani. Magyarország a hasonló helyzetben lévő tagállamokban szövetségesre találhat az uniós források elosztásának jövőjét illetően.
Az ukrán és a magyar államfő hamarosan újra találkozhat, ami valószínűleg Ukrajnában kerülhet sor, a Kijev és Budapest közötti kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítések részeként, válaszul az EU nyomására. Az utolsó találkozó az EU-csúcson történt, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezdeményezte a beszélgetést Zelenszkijjel.
