A Szuverenitásvédelmi Hivatal válasza a MÚOSZ-nak és az amerikai kritikákra

A Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján reagált a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) állásfoglalására, amelyben az eljárás leállítását követelték az Átlátszó oknyomozó portál ellen indított vizsgálat kapcsán, valamint az amerikai külügyminisztérium aggodalmaira is válaszoltak.

A MÚOSZ "El a kezekkel a független sajtótól!" címmel kiadott állásfoglalásában tiltakozott az ellen, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított az Átlátszó ellen, amelyre a hivatal honlapján válaszolt. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a MÚOSZ vádjai alaptalanok, és hangsúlyozzák, hogy nem kívánják befolyásolni a sajtótermékek politikai irányultságát vagy szerkesztési elveit. Azonban feladatuknak tekintik feltárni, hogy a sajtótermékek milyen külföldi forrásokból és milyen érdekek mentén formálják a magyar közvéleményt.

A hivatal továbbá kritizálta a MÚOSZ-t, amiért nem foglalkoztak azzal a cenzúrával, amit a globális technológiai nagyvállalatok gyakorolnak, és amely a véleményszabadságot korlátozza. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a MÚOSZ nem emelt szót a véleményszabadság ilyen irányú korlátozása ellen, annak ellenére sem, hogy több magyar sajtóterméket ért már ilyen támadás, akár végleges letiltás formájában is.

Lánczi Tamás vezette hivatal kijelentette, hogy minden olyan nyomásgyakorlást visszautasítanak, amely megpróbálja akadályozni a törvény szerinti feladataik ellátását.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal hosszú ideig nem volt elérhető, és működéséről hónapokig semmilyen információ nem állt rendelkezésre. A 24.hu érdeklődése után Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal elnöke válaszában jelezte, hogy észlelték a hivatal honlapjának elindulását június 10-én.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma mélységesen aggasztónak és antidemokratikusnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal intézkedéseit, amelyek a civil társadalom és a független médiaszervezetek működését célozzák. Az amerikai külügyminisztérium szerint a magyar kormány kísérletei a független szervezetek zaklatására, megfélemlítésére és megbüntetésére ellentétesek a demokratikus kormányzás jogállamiságban gyökerező elveivel. Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyi szóvivője kifejtette, hogy a törvény korlátlan hatalmat biztosít a Hivatal számára, hogy saját állampolgárainak emberi jogait és alapvető szabadságjogait célba vegye, és veszélybe sodor minden olyan országot, gazdálkodó szervezetet vagy magánszemélyt, amely úgy dönt, hogy együttműködik velük.

Tavaly év végén fogadta el a parlament a szuverenitásvédelmi törvényt, ami miatt azóta uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A törvénnyel létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek élére januárban Novák Katalin akkori köztársasági elnök kinevezte Lánczi Tamást, aki korábban a Figyelő főszerkesztője volt, és májusban a „sajtónak álcázott dezinformatőrök” elleni fellépés szükségességéről beszélt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még tavaly novemberben kijelentette, hogy a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat nem jelent veszélyt a sajtóra.

A Transparency International Magyarország az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrejöttét és tevékenységét, továbbá a szuverenitásvédelmi törvény több rendelkezését, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak.