Az OLAF éves jelentése: Magyarország helyzete javult, de még mindig sok a kihívás

Az Európai Unió Csalásellenes Hivatala (OLAF) legújabb jelentése szerint, bár Magyarországra kevesebb uniós forrás érkezett, a hivatalnak mégis számos magyar ügyben kellett vizsgálódniuk. Magyarország a vizsgálatok számát tekintve az élmezőnyben van, de a visszaszerzendő uniós pénzek tekintetében már jobb a helyzet.

Az OLAF éves jelentése alapján Magyarország 11 vizsgálattal került be azok közé az országok közé, ahol a legtöbb ilyen esetet regisztrálták, csak Románia (16) és Bulgária (14) előzi meg ebben a tekintetben, az olaszokkal pedig holtversenyben vagyunk. Azonban, ha a szabálytalanul elköltött uniós pénzek visszaszerzésére tett ajánlások számát nézzük, Magyarország már kedvezőbb helyzetben van, öt ilyen esettel, ami az EU-ban a bolgárokkal és a lengyelekkel holtversenyben az ötödik legrosszabb adat.

Az OLAF 190 új vizsgálatot indított tavaly, 265 ügyet zárt le, és összesen 309 ajánlást tett, melyek többsége pénzügyi jellegű volt. Az ajánlások együttesen több mint egymilliárd euró visszaszerzéséről szóltak, és 200 millió euró esetében megakadályozták a szabálytalan költést, ami rekordnak számít az elmúlt évek adataihoz képest.

Magyarország azonban abban különbözik Bulgáriától és Romániától, hogy nem tagja az Európai Ügyészségnek, így az OLAF vagy tagállami feljelentés nyomán indított vizsgálatok sorsa kizárólag a nemzeti hatóságok kezében van. Magyarország ebben a tekintetben kiemelkedik, mivel itt a legtöbb esetben nem reagál az ügyészség az OLAF ajánlásaira. Tavaly például kettő esetben döntöttek vádemelésről, egyet ejtett az ügyészség, és tizenöt ügyben nem született döntés.

A 2019-2023 közötti időszakban elköltött uniós strukturális és beruházási alapok, valamint agrár és vidékfejlesztési támogatások tekintetében az OLAF által feltárt visszaélések esetében Magyarország a kifizetések 0,48 százalékánál kapott ajánlást a hivataltól, ami az EU-ban a második legmagasabb arány Bulgária után (0,64%). 2022-ben még elsők voltunk, vagyis e tekintetben valamit javult a helyzet.

Elsők vagyunk viszont függő ügyeket tekintve, vagyis hogy hány esetben nem hoztak határozatot a hatóságok az eljárás elindításáról 2019. és 2023. között. Összesen 15 ilyen ügy van, ahol nem léptek a hatóságok. Háromban született döntés, egyben ejtették a vádat és kettőben született vádemelés. A jelentés nem tér ki, hogy mely ügyekről van szó.