Az Európai Bizottság kritikája a magyar kormány felé

Az Európai Bizottság szerint a magyar kormány diszkriminatív módon kezeli Budapestet az uniós források elosztásában, ami aggodalmat váltott ki Brüsszelben. Az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának vezetői, két osztályvezetője kritikus hangvételű levelet küldtek Oláh Gábornak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárnak, amelyben rámutatnak: a vidéki pályázatokhoz képest Budapest jelentős hátrányban van az uniós források felhasználásában.

A helyettes államtitkárnak címzett levélben a bizottság tisztviselői kiemelik, hogy a vidéki pályázatoknak csak körülbelül két százalékát nem írták még ki, míg a budapesti fejlesztések esetében ez az arány 40 százalék feletti. Ez a gyakorlat ellentétes az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség uniós elveivel, és a bizottság szerint "egyértelmű diszkriminációra utal".

A levélben felhívják a figyelmet arra is, hogy a késleltetett budapesti felhívások olyan fontos területeket érintenek, mint a szociális lakhatás, az energiaszegénység, a foglalkoztatás és a leginkább rászorulókat célzó szociális szolgáltatások. A késedelem hosszú távon forráskieséshez vezethet, mivel ezek a projektek hosszabb előkészítő szakaszt és életciklust igényelnek.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) forráskerete 5248,8 millió euró, amely az ország teljes területét lefedi, beleértve Budapestet is. A program kiemelt figyelmet fordít a kevésbé fejlett régiókra, de a fejlett régiók, így Budapest fejlesztéseit is támogatja. Azonban a budapesti programok uniós finanszírozása csak 40 százalék, míg a vidéki pályázatok esetében ez az arány 85 százalék.

A brüsszeli levél egy másik fontos eleme, hogy a magyar kormány a budapesti pályázatok kiírásának elmaradását azzal indokolja, hogy az EU által Magyarországnak szánt források egy része zárolva van. Az Európai Bizottság tavaly decemberben felszabadított 10,2 milliárd eurót, amely a hétéves költségvetés magyar részének körülbelül felét teszi ki, így a források egy része elérhető lenne a budapesti projektek számára is. A levél szerint a Budapestre vonatkozó felhívások késleltetése diszkriminatív, és a Bizottság továbbra is képes a program éves kötelezettségvállalásainak 45%-át kifizetni. Brüsszel továbbra is ki tudja fizetni az éves kötelezettségvállalás 45%-át, és az időközi kifizetési kérelmeket technikailag nem zárolják.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi prognózisában nem változtatott jelentősen a gazdasági előrejelzéseken, az idei GDP növekedését 2 és 3 százalék közötti mértékben látja, míg az infláció 3,5-4,5 százalék között alakulhat. A kormány az idei évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 5,2 százalékos inflációval számol, míg az Európai Bizottság 2,4 százalékos növekedést tart reálisnak 2024-re. A jegybank szerint 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű növekedés várható, és hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik. Az MNB jövőre 3,5-4,5 százalék közötti növekedést vár, míg az Európai Bizottság 3,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, ami a jegybanki sáv aljával egyezik meg. Az infláció tekintetében az Európai Bizottság 3,7 százalékos átlagos fogyasztóiár-növekedést vár jövőre, szemben a jegybank 2,5-3,5 százalékos várakozásával, a kormány pedig 3,2 százalékos inflációt prognosztizál.