Az Alaptörvény tizenharmadik módosítása

Kedd este a Magyar Közlönyben közzétették az Alaptörvény tizenharmadik módosítását, amely három fontos területen hoz változásokat.

Az Alaptörvény friss módosítása értelmében a jövőben már nem kaphat elnöki kegyelmet az, aki kiskorú sérelmére követ el szándékos bűncselekményt. Ezt a változást Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a kegyelmi botrány kirobbanásakor. A módosítás szerint ezentúl sarkalatos törvény határozza meg azokat a gyerekek elleni szándékos bűncselekményeket, amelyek esetében a köztársasági elnök nem adhat kegyelmet. Emellett a módosítás eltávolítja az igazságügyi miniszter ellenjegyzését is, amely korábban Varga Judit igazságügyi miniszter bukásához vezetett.

A második jelentős változás a Magyarország területén zajló csapatmozgások és katonai műveletek szabályozását érinti. A módosítás szerint a Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának és határátlépéssel járó csapatmozgásainak, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásozásának és csapatmozgásainak alapvető szabályait ezentúl sarkalatos törvény határozza meg. A módosítás indoklása szerint Magyarország a béke pártján áll, nem küld fegyvereket vagy katonákat Ukrajnába, és a legfontosabb feladat a békének és a biztonságnak a megőrzése. A háborús helyzethez való alkalmazkodás és a gyors reagálás szükségessége miatt fontos, hogy sarkalatos törvény szabályozza ezeket a kérdéseket.

A harmadik módosítás az Európai Unió közös hitelfelvételeihez kapcsolódik. A jövőben kétharmados többség szükséges ahhoz, hogy Magyarország részt vehessen az EU közös hitelfelvételeiben. Az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával kell felhatalmaznia a Kormányt, hogy egyedi döntés alapján hozzájáruljon az ilyen jellegű hitelfelvételhez és a hozzá kapcsolódó garanciavállaláshoz.