A magyar média helyzete: Bizalmi válság és politikai befolyás
A Reuters Intézet friss jelentése szerint Magyarországon a média iránti bizalom jelentősen csökkent, miközben a kormányzati befolyás továbbra is erős maradt. A 2022-es választási év után a politikai nyomásgyakorlás a média felé változatlanul jelen van, különösen a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán.
A jelentés kiemeli, hogy a magyar lakosság egyre kevesebbet tévézik, ahol a TV2 nézettsége jelentősen megnőtt, azonban az RTL-t tartják a legtöbben hiteles hírforrásnak. A streamingszolgáltatók iránti érdeklődés is növekszik, az 18-59 éves korosztály körében az előző évhez képest 8 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik ilyen szolgáltatásokat vesznek igénybe.
Az online média területén pozitív fejleményként említik a Telex esetét, ahol a dolgozók tulajdonába került a lap, ami hozzájárulhat a függetlenség megőrzéséhez. Több vidéki portál is összefogott, hogy alternatívát nyújtson a kormánybarát média dominanciájával szemben. Az internetes reklámköltések még nem érték el a Covid előtti szintet, de a kormány 26,5 millió eurót költött politikai hirdetésekre a Facebookon a 2019-2023 közötti időszakban. A magyarok 10 százaléka fizet elő online hírekért.
A hírforrások között az RTL, a TV2 és az ATV érte el a legnagyobb elérést a klasszikus tévécsatornák között, míg az online hírportálok közül az Index, a 24.hu, a Telex és az Origo kiemelkedik, a Telex már megelőzve az Origót. A közmédiában a magyarok fele nem bízik meg, ami jelzi a bizalom általános csökkenését.
A homofób törvényként is emlegetett gyermekvédelmi törvény és a szuverenitásvédelmi törvény is kihívások elé állította a médiát. A Reuters Intézet felidézi a könyvfóliázást, a World Press Photo kiállítás körüli vitát, a Pride-reklámok korlátozását és a Sziget fesztivál promóvideójával kapcsolatos vizsgálatot. A szuverenitásvédelmi törvény által létrehozott hivatal széles jogköröket kapott, amelyekkel zaklathatja és megbélyegezheti a médiumokat és újságírókat.
A nyomtatott lapok és a televíziózás visszaszorulása mellett a közösségi média vált a tájékozódás egyik fő forrásává. A magyarok 47 százaléka a Facebookról, 25 százaléka a YouTube-ról, 11 százaléka a Messengerről, 9 százaléka a TikTokról, 6 százaléka az Instagramról, míg 3 százaléka a Twitterről szerez híreket. A közbizalom a hírszolgáltatók iránt rendkívül alacsony, mindössze 23 százalék bízik bennük, ami az utolsó helyek egyikét jelenti a vizsgált országok között. A HVG-ben a legtöbben bíznak, míg a Blikk a legkevésbé megbízható forrásnak számít.
