A magyar diákok kreatív teljesítménye elmarad az OECD-átlagtól

A legfrissebb PISA-felmérés szerint a 15 éves magyar diákok kreatív gondolkodásban mért teljesítménye nem éri el az OECD-országok átlagát, rávilágítva az oktatási rendszer esélykiegyenlítő teljesítményében rejlő súlyos problémákra.

A 2022-es PISA-felmérés újdonsága, hogy először mérték fel a diákok kreatív gondolkodását, amely a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerésével egyre fontosabbá válik a munkaerőpiacon. Az OECD szerint a kreatív gondolkodás a második legfontosabb készség a munkaerőpiacon, közvetlenül az analitikus gondolkodás mögött. A felmérés során a diákoknak többek között képaláírásokat kellett készíteniük, absztrakt illusztrációkhoz címeket írniuk, vizuális kompozíciókat létrehozniuk, valamint társadalmi és tudományos problémákra megoldásokat javasolniuk.

A felmérésben részt vevő 64 ország közül Magyarország a kilencedik legmagasabb pontszámot érte el, holtversenyben Olaszországgal, Máltával és Chilével, de mégis 2 ponttal elmarad az OECD átlagától, amely 33 pont. A legjobb eredményt Szingapúr, a legrosszabbat pedig Albánia érte el.

A lányok kreatív gondolkodásban mutatott teljesítménye minden részt vevő országban felülmúlta a fiúkét, Magyarországon két ponttal értek el jobb eredményt átlagosan.

Az oktatási rendszer esélykiegyenlítő teljesítménye

Az eltérő társadalmi és gazdasági háttér Magyarországon a leghangsúlyosabban befolyásolja a diákok kreatív gondolkodás terén mért teljesítményét az OECD tagállamai közül. A jobb és a hátrányos helyzetű iskolák diákjai közötti különbség 18 pont, ami jelentősen meghaladja az OECD átlagát és Magyarországon a legmagasabb. A társadalmi-gazdasági státusz alapján a diákok közötti különbség 13 pont, szemben az OECD átlag 10 pontos eltérésével.

A reziliens diákok, akik a társadalmi-gazdasági státusz alapján hátrányos helyzetűek, de a kreatív teljesítményük alapján a legjobbak közé tartoznak, Magyarországon 10,1%-os arányban vannak jelen, elmaradva az OECD 12,5%-os átlagától. Az általános középiskolai vagy gimnáziumi tanulmányokat folytató diákok jobb eredményeket értek el a kreativitást mérő teszteken, mint a szakképzésbe járó tanulók, Magyarországon ez a különbség a legnagyobb, 14 pont.

A PISA-felmérés célja, hogy összehasonlíthatóvá tegye a tagállamok oktatási rendszerének teljesítményét, a 15 éves diákok kompetenciáit három tudásterületen mérve: szövegértés, matematika és természettudományok. A tesztek az iskolában elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazását vizsgálják.