Fény derült a maják sötét titkára

A maják emberáldozatokat hoztak az istenek kedvéért, és egy új tanulmány szerint gyakran gyermekeket áldoztak fel, ellentétben a korábbi feltételezésekkel, melyek szerint főleg nők estek áldozatul.

Chichén Itzá, egy maja-tolték romváros, Mexikó Yucatán-félszigetének északi részén helyezkedik el, és a Világörökség részét képezi. A város a maják és a toltek közös fennhatósága alatt állt, és körülbelül 1500 évvel ezelőtt épült, Kr.u. 550 körül fogadták az első telepeseket. A cenoték jelenléte miatt, amelyek természetes vízforrásokat jelentettek, a város akár 35 ezer ember otthona is lehetett, de a 15. században elhagyatottá vált. Ma Chichén Itzá turisztikai látványosság, évente kétmillió látogatót vonz, részben a 30 méter magas El Castillo templomnak köszönhetően.

A maják úgy hitték, hogy az emberáldozatokkal az isteneiket táplálják, és cserébe esőt és termékeny földeket kapnak. A koponyákat tzompantli állványokon helyezték ki, és 1967-ben több mint száz maradványt találtak egy föld alatti kamrában Chichén Itzában, amit az alvilág kapcsolódási pontjának vélték. A Nature folyóiratban megjelent tanulmányban a Chichén Itzá területén talált csontvázmaradványokat vizsgálták, és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói három és hat év közötti fiúk maradványait azonosították, köztük néhány ikerpárt is. Genetikai elemzésük során 64 egyed maradványait vizsgálták meg.

A korábbi akadémikus feltevésekkel ellentétben, amelyek szerint főleg nőket áldoztak fel, a genetikai elemzés egyértelműen kimutatta, hogy a csontvázmaradványok férfiaké voltak, beleértve két egypetéjű ikerpárt is. Az egypetéjű ikrek ritkaságuk miatt különösen érdekesek, hiszen a teljes népesség csupán 0,4 százalékát teszik ki. A kutatók szerint a feláldozott gyerekek legalább egynegyede közeli rokonságban állt egymással, és egy maja populációból származhattak, hasonló étrenddel és közös háztartásban nevelkedve. A gyerekeket körülbelül 1000 évvel ezelőtt ölhették meg, és egy föld alatti tárolókamrába helyezték el, amit több mint ötszáz évig használhattak emberáldozatok céljára.

A maja civilizáció közel háromezer éven át virágzott, és a Kolumbusz előtti Amerika legfejlettebb kultúrájának számított. A maják a csillagászatot is magas szinten művelték, és városaikat is a csillagok állásához igazították. Chichén Itzá piramisát például úgy építették meg, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején a Nap sugarai által vetett árnyékok egy kígyó alakját elevenítsék meg. A maja civilizáció megszűnt ugyan, de leszármazottaik máig élnek, több mint hatmillióan, akik huszonnyolc maja nyelvet beszélnek, és ősi hagyományokat őriznek.