Magyarországon a munkanélküliség emelkedik, a forint gyengül
A magyar munkaerőpiacon új trendek rajzolódnak ki: a nyugdíjba vonulók és a munkahelyet váltók helyére nem kerülnek új alkalmazottak, és bár a nagyvállalatoknál is történnek elbocsátások, ezek nem érik el a csoportos leépítés mértékét.
A KSH adatai szerint 2021 vége óta nem tapasztalt magasságokban volt azoknak a száma, akik elveszítették állásukat vagy vállalkozásuk ment tönkre az idei év első negyedévében. Összesen 75,7 ezer munkanélkülit regisztráltak, míg azoké, akik felmondtak vagy vállalkozásuk megszűnt, 45,7 ezret tett ki. Összességében 229,1 ezer munkanélküli volt az országban az idei első negyedévben, ami a COVID alatti időszaknál is magasabb számokat jelent.
Az év eleji munkahelyvesztésben jelentős szerepet játszik az időszak sajátossága is. Télen kevesebb a beruházás és az építkezés, ami az építőiparban csökkentett munkaerőigényt eredményez, és ez a turizmus-vendéglátás területén is megfigyelhető. A tavaszi szezon kezdetével azonban a piac általában magától is felveszi a szükséges létszámot.
A gazdasági helyzet tükröződik az álláshirdetések számának csökkenésében is, amely a Profession.hu adatai szerint éves szinten 11,3 százalékkal esett vissza. Ennek ellenére a LIGA Szakszervezetek tapasztalatai szerint a munkavállalók 63-65 százaléka továbbra is váltani szeretne munkahelyet, ami nem változott az előző hónapokhoz képest. Az inflációs időszak hatására a munkabér ismét a váltás fő motivációjává vált, míg a Covid idején inkább a munkakörülmények és a biztonság voltak meghatározóak.
A magyar gazdaság helyzetét tovább bonyolítja a forint gyengülése. Múlt hét végére az euróval szemben március, a dollárral szemben pedig tavaly október óta nem látott szintre gyengült a forint. Hétfő reggel sem láthatunk érdemi erősödést a magyar fizetőeszköz piacán. Az EUR/HUF jegyzése a 397,8-as, míg az USD/HUF jegyzése a 371,7-es szinten áll.
A forint és a régiós devizák szempontjából egyaránt kedvezőtlen, hogy továbbra is meglehetősen gyenge az euró a dollárral szemben, ez pedig nyomást helyez a feltörekvő piaci devizákra.
A közelgő események, mint az MNB kamatdöntése, további fontos makrogazdasági adatok közzététele – például a magyar béradatok – jelentős hatással lehetnek a forint árfolyamára és a munkaerőpiacra egyaránt.
Annyi ember nem küldenek el, hogy be kelljen jelenteni
A LIGA Szakszervezeteknél azt tapasztalják, hogy a nyugdíjba menők vagy a munkahelyet váltók helyére nem vesznek fel új munkavállalót, ami egy új tendencia 2024-ben. A nagyvállalatoknál is vannak ugyan elbocsátások, de nem olyan mértékben, hogy az csoportos leépítésnek minősüljön, így be kelljen jelenteni.
Egyre többször panaszkodnak a munkavállalók, hogy elküldte őket a cég, elbocsátások történtek. Amikor megvizsgáljuk a tényleges helyzetet, akkor azt látjuk, hogy a munkavállalók is belementek a közös megegyezéssel történő megszüntetésbe. Nem tájékozódnak megfelelőképpen, vagy van a részükről egyfajta retorzióval szembeni félelem is, hogyha mégiscsak maradok, akkor mi történhet. Jelen van egy harmadik dolog is: sok esetben kínálnak a munkáltatók kecsegtető plusz juttatást a közös megegyezés fejében, ami vonzóvá teszi a munkavállalók számára is ezt.
Sokan mennek el, helyükre nem vesznek fel új kollégát
Tapasztaljuk, hogy a nyugdíjba menők helyére, vagy azok helyére, akik munkahelyet váltanak, elmennek az adott vállalkozástól, nem vesznek fel új munkavállalót. Tehát gyakorlatilag azzal csökkentik a tényleges létszámot, hogy a pótlásról már nem gondoskodnak. Ez 2024-ben egy teljesen új tendencia. Korábban sokkal nagyobb volt a felvételi hajlandóság, több hirdetést is adtak fel a vállalkozások. Ezeknek a száma az elmúlt hónapokban egyértelműen csökkenést mutat – hívta fel a figyelmet Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.
