Krausz Ferenc lézertechnológiája megérkezett Magyarországra

Hétfőn Szegeden ünnepélyes keretek között avatták fel a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) új lézerlaboratóriumát, amely hazánkban az első, világszinten pedig a második ilyen jellegű intézmény. A létesítmény több tízezer vérplazmaminta vizsgálatát teszi lehetővé.

A Nobel-díjas fizikus, Krausz Ferenc vezetésével megvalósuló projekt keretében Magyarországon kezdődhet meg az innovatív lézertechnológia alkalmazása, amely korábban csak Németországban volt elérhető. A CMF lézerlaboratóriumának megnyitóján Csák János, a leköszönő kulturális és innovációs miniszter is részt vett, aki a Neumann János Program céljairól és a tudomány társadalmi hatásának fontosságáról beszélt.

A miniszter kiemelte, hogy a tudományos közösségnek aktívan részt kell vállalnia a kutatások minőségbiztosításában és a tudományos utánpótlás nevelésében. Krausz Ferenc a CMF ügyvezető igazgatójaként beszámolt arról, hogy a központ tudományos koncepciójának kidolgozása 2018-ban kezdődött, és céljuk egy költséghatékony vizsgálati módszer kifejlesztése, amely a betegségek korai felismerésével járul hozzá egy boldogabb és egészségesebb élethez.

A pandémia utáni időszakban kezdődött meg a vérminták gyűjtése önkéntesektől, és a programba már 10 ezer, többségében magyar önkéntest vontak be, akik rendszeresen adnak mintát. Jelenleg 47 ezer mintát gyűjtöttek össze, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biobankjában tárolnak.

Krausz Ferenc az infravörös spektroszkópia fejlesztéséről és a lézerfény alkalmazásáról is beszélt, amelynek segítségével a vérminták molekuláris ujjlenyomatát rögzítik, így már a betegség tüneteinek megjelenése előtt felismerhetőek a kóros változások. Egy kutatásuk során tüdőrákos páciensek és egy kontrollcsoport molekuláris ujjlenyomatait hasonlították össze, és az eltérések a mesterséges intelligencia segítségével jól azonosíthatóak voltak.

A CMF Summit 2024 tudományos konferencián Karikó Katalin és Gérard Mourou, mindketten Nobel-díjas kutatók, szintén előadást tartottak. Karikó Katalin a mRNS-kutatások történetét ismertette, míg Mourou a fázismodulált impulzuserősítés alapjait és felhasználási lehetőségeit mutatta be.