A torna nélküli tornaóra koncepciója
Az oktatásirányítás javaslata szerint azokban az iskolákban, ahol a tornatermek hiánya vagy szűkössége miatt nem lehetséges a heti öt testnevelésóra szakszerű megtartása, ott elméleti órákat kellene tartani, például sporttörténetet tanítani.
A Népszava információi alapján a Belügyminisztérium, amely a köznevelésért is felelős, felmérte az iskolai infrastruktúra helyzetét és arra jutott, hogy nem mindenhol áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra, ezért javasolta az elméleti testnevelésórák bevezetését. Ez a lépés különösen fontos lehet, tekintettel arra, hogy szeptember 1-jétől már nem lesz lehetőség sportköri foglalkozásokkal vagy néptánccal kiváltani a heti öt testnevelésóra közül kettőt, kivéve a versenysportolókat.
A mindennapos testnevelés bevezetése 2012/2013-as tanévtől kezdődött, de már akkor is akadályokba ütközött a megvalósítás, például a tárgyi feltételek hiányosságai miatt gyakran a tantermekben vagy az iskolák folyosóin kellett megtartani a testnevelésórákat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, bár a tornatermek és tornaszobák száma 2012/2013-as tanévben 5492-ről 2022/2023-as tanévre 5662-re nőtt, még mindig mintegy 200 iskolai feladatellátási helyen hiányoznak ezek a létesítmények. Ebben a tanévben ezer tanulóra 5 tornaterem, tornaszoba jutott országszerte.
A testnevelőtanárok aránya a pedagógusok között változó képet mutat: 2012 és 2016 között emelkedett, majd jelentősen csökkent. A 2016/2017-es tanévben a testnevelőtanárok aránya 9,3 százalék (11 371 fő) volt, míg a 2022/2023-as tanévben ez az arány 7,9 százalékra (9201 főre) csökkent.
A gyerekek kevesebb mozgása és az elhízás problémája miatt a felmentési lehetőségek szűkítését indokolták, így a torna nélküli tornaóra bevezetése ellentmondásosnak tűnhet, hiszen a gyakorlati mozgás helyett elméleti tudásra helyezné a hangsúlyt. A Szülői Hang nevű szervezet petíciót indított a felmentés szigorítása ellen, éppen azért, mert a heti öt testnevelésóra feltételei sok iskolában nem adottak, így sok család választotta az egyesületi vagy délutáni iskolai sportfoglalkozásokat. A Népszava hiába kereste kérdéseivel a minisztériumot.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program I. és II. ütemében 44 tornatermet adtak át; a III. ütemben pedig további 45 létesítmény előkészítő munkálatai folyamatban vannak. A tankerületi központok önálló költségvetési szervek, és saját tornaterem hiányában másik köznevelési intézményben, vagy a települési önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményben, költségvetésük terhére szervezik meg a testnevelésórákat. A középiskolai testnevelés tantárgy kerettanterve tartalmaz elméleti ismereti részt, ami kiemelten azokat a tanulókat érinti, akik testnevelés tantárgyból kívánnak érettségi vizsgát tenni.
