Svájci békekonferencia: új szereplők bevonásával a tartós béke felé

Emmanuel Macron francia elnök szerint ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban résztvevő országok körét, míg Olaf Scholz német kancellár hangsúlyozza, hogy Oroszország bevonása nélkül nem lehetséges a béke elérése.

Emmanuel Macron francia elnök a svájci békekonferencia első napján kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus megoldásához nem vezethet az ukránok kapitulációja, és az agresszor, valamint az áldozat szerepét is egyértelműen meghatározta. Macron szerint a tartós béke érdekében több országot kell bevonni a folyamatba.

Olaf Scholz német kancellár is megszólalt a konferencián, kifejtve, hogy Oroszország részvétele nélkül nem lehet békét teremteni. Scholz szerint Oroszország azonnal véget vethetne a háborúnak, ha leállítaná a támadásokat és kivonná csapatait Ukrajnából, ezzel megismételve korábban már közölt álláspontját.

Karl Nehammer osztrák kancellár a Nyugat szerepét kritizálva hangsúlyozta, hogy a globális Dél országait is be kell vonni a békefolyamatba. Nehammer kiemelte India, Brazília, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság fontos szerepét, és pozitívan értékelte, hogy India és Brazília képviselteti magát a konferencián, továbbá hangsúlyozta, hogy Ázsia, Afrika és Dél-Amerika bizonyos részei nélkül nem leszünk képesek rávenni Oroszországot arra, hogy változtasson a hozzáállásán.

Kamala Harris amerikai alelnök elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök békejavaslatát, amely szerinte nem tárgyalásra, hanem megadásra szólít fel. Harris világossá tette, hogy "Amerika Ukrajna mellett áll, nem jótékonyságból, hanem stratégiai érdekből", és bejelentett egy 1,5 milliárdos segélycsomagot Ukrajnának. Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója az orosz békejavaslatot "teljességgel abszurd elképzelésnek" nevezte, és úgy vélekedett, hogy Kína valószínűleg Moszkva kérésére maradt távol a konferenciától.

A konferencián 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten, ami az év egyik legnagyobb csúcstalálkozójává teszi az eseményt. A megbeszélések témái között szerepel az ukrajnai gabonaexport, a zaporizzsjai atomerőmű biztonsága, a nukleáris fegyverek használatának elutasítása és humanitárius kérdések, mint például a fogolycserék.

A békefolyamat "első lépése"ként aposztrofált konferencia kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is reménykedik a diplomácia sikerében, míg a házigazda svájci államfő, Viola Amherd szerény célokról beszél, amelyek a tartós és igazságos béke felé vezető folyamatnak adhatnak lökést.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hívták meg a konferenciára, és Kína is lemondta a részvételt. Oroszország más szövetségesei, mint India és a Dél-afrikai Köztársaság részt vesznek, de nem állam- vagy kormányfői szinten, míg Brazília csak megfigyelőként van jelen. Szaúd-Arábia a legmagasabb szinten, külügyminiszteri szinten képviselteti magát.

A svájci szervezők reményei szerint még az év folyamán döntés születhet egy újabb konferenciáról, amelyen Moszkva is részt vehet. A konferencia helyszínéül egy luxushotel szolgál, amely a Luzerni-tó felett emelkedik.