Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak kezdete
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta Ukrajna és Moldova uniós csatlakozási tárgyalásainak keretét, amely lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését június 25-én. A döntés egyhangú volt, és a tagállamok múlt pénteken egyeztek meg a részletekről nagyköveti szinten.
A tárgyalási keret elfogadásához minden tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, amelyet a belga elnökség tudatott az X-en, a Twitter utódján. A magyar kormány is támogatta a döntést, annak ellenére, hogy korábban Orbán Viktor miniszterelnök tudatosan távozott a tárgyalóteremből, és a döntés – amit egyhangúlag kell meghozni, azaz vagy mindenki beleegyezett, vagy nem létezne – úgy született meg, hogy közben Orbán Viktor egy időre tudatosan elhagyta a termet.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a kormány ragaszkodott a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállításához, és a megegyezés eredményeként "brüsszeli papír" is született arról, hogy Ukrajnának vissza kell adnia az elvett jogokat. Az Európai Bizottság értékelése szerint Ukrajna teljesítette a Velencei Bizottság ide vonatkozó ajánlásait, amelyet Magyarország is elégséges minimumként fogadott el.
A hivatalos jóváhagyást a pénzügyminiszteri Tanács június 21-i ülésén adták meg, és a Politico szerint az első kormányközi konferencia időzítése azért fontos, hogy az még a magyar kormány EU Tanács soros elnökségének kezdete előtt megtörténjen. A konferenciát várhatóan június 25-én tartják Luxemburgban, először 15.30-kor Ukrajnával, majd 18 órakor Moldovával.
Bóka János EU-ügyi miniszter megerősítette, hogy a konferenciát várhatóan a következő héten tartják, miközben az Európai Bizottság átvilágítja az ukrán jogrendet. A "screening" folyamat után kezdődhet meg az uniós jog átvétele, amelyhez szintén egyhangú tagállami döntések szükségesek. Bóka nem számít arra, hogy a magyar elnökség alatt bármelyik fejezet megnyitására sor kerüljön, és a magyar kormány képviselői Budapesten is megerősítették, hogy nem tervezik újabb tárgyalási forduló összehívását az elnökségük alatt. Amennyiben ez bekövetkezik, a folyamatot a januártól illetékes spanyol kormány folytathatja.
A magyar kormány hozzáállása az ukrán csatlakozási tárgyalásokhoz folyamatos aggodalmat okoz az európai uniós fővárosokban. Magyarország már évek óta lassítja, időnként blokkolta Ukrajna euroatlanti integrációját. Mindez akkor csúcsosodott ki, amikor tavaly decemberben a csatlakozási tárgyalások megindításáról döntő uniós csúcstalálkozón Orbán Viktort emlékezetes módon kiküldték kávézni, így a többiek meg tudták hozni a szükséges döntést.
Ukrajna kevesebb mint egy héttel azután, hogy Oroszország 2022 februárjában megszállta az országot, hivatalosan is kérte csatlakozását az EU-hoz. A tárgyalások megkezdése az EU által nyújtott hatalmas pénzügyi támogatás mellett az Ukrajnával való szolidaritás újabb bizonyítéka. Moldova többször is azzal vádolta Oroszországot, hogy hibrid háborút folytat ellenük, beavatkozik a helyi választásokba, és hatalmas dezinformációs kampányokkal próbálja megbuktatni a kormányt és megakadályozni az EU-csatlakozást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hálás volt mindazoknak, akik keményen dolgoztak azért, hogy ez a történelmi lépés valósággá váljon, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna visszatér Európába, ahová évszázadok óta tartozik, az európai közösség teljes jogú tagjaként. Maia Sandu moldovai elnök szerint az EU-taggá válás út a békéhez, a jóléthez és egy jobb élethez vezet minden polgár számára.