Ukrajnai békekonferencia és a nyugati álláspontok

A hét vezető nyugati ipari gazdaság vezetői nem tárgyaltak Vlagyimir Putyin ukrajnai békére vonatkozó javaslatairól, mivel mindenki tudta, hogy azok nem komolyak - mondta Olaf Scholz német kancellár. A legfőbb orosz vezető pénteken azt javasolta, hogy Ukrajna vonja ki csapatait teljes mértékben az ország Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területéről, valamint hivatalosan is mondjon le a NATO-csatlakozási szándékáról. Scholz szerint Putyin javaslatai csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a svájci békekonferenciáról, és a G7 vezetők nem is vitatták meg. A Kreml szerint azonban a nyugati válaszok nem voltak konstruktívak, és nem adtak érdemi választ az orosz elnök javaslataira.

A nemzetközi békekonferencia megkezdődött Svájcban szombaton, amelyet Ukrajna kezdeményezett és 92 ország vesz részt rajta, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten; ezzel az esemény az év egyik legnagyobb csúcstalálkozója lett. Kijev szerint a konferencia önmagában is siker, bár nem olyan lesz, mint amilyet eredetileg szerettek volna. Kína hiánya fájhat Kijevnek, mivel az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij sokat lobbizott Peking jelenlétéért, de sikertelenül, és más orosz szövetségesek, például India és a Dél-afrikai Köztársaság sem vesz részt, még miniszteri szinten sem. Brazília pedig csak megfigyelőként lesz jelen.

A nagy európai államok a legmagasabb szinten képviseltetik magukat, ott lesz Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Rishi Sunak brit miniszterelnök, az Egyesült Államokból pedig Joe Biden helyett Kamala Harris alelnök utazik Svájcba, aki 1,5 milliárd dolláros segélycsomagot ígért Ukrajnának az energetika ágazat helyreállítására és a humanitárius helyzet javítására.

A konferencia várhatóan nem zárul konkrét határozattal, amely Oroszországnak küldhető előzetes békefeltételként lenne felfogható. Kína eközben alternatív békekonferencián dolgozik, amivel Moszkvát segíti és saját befolyását növeli. A találkozó célja a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás biztosítása az ukrán béketervhez, amely Oroszország teljes kivonulását követeli az elfoglalt ukrán területekről.

Magyarország Szijjártó Pétert küldi a konferenciára. Gulyás Gergely szerint nem várható olyan eredmény, amelyért Orbán Viktornak jelen kellene lennie. A magyar kormány szerint a Nyugat háborúpárti, mert nem diplomáciai, hanem harctéri megoldást keres a konfliktusra.

Orbán Viktor saját megközelítését békepártinak nevezi, amely azonnali tűzszünetet és tárgyalásokat sürget. Az ukrán álláspont szerint az azonnali tűzszünet csak időt adna Oroszországnak a támadás folytatásához.

A békekonferencia ötlete akkor született, amikor Ukrajna látványos ellentámadásokat hajtott végre. Kijev szerint a konferencián nem vehet részt Moszkva, csak a második lépcsőfok lenne, amikor átnyújtják neki a nélküle tartott békecsúcson kidolgozott rendezési tervet. A találkozó svájci szervezői azt remélik, hogy még az idén döntés születik egy újabb konferenciáról, ezúttal már Moszkva részvételével.

A delegációk az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről akarnak tárgyalni. A konferencia egy pénteki sajtóközlemény szerint a békefolyamat "első lépése".

Kína szerint egy békekonferenciának csak akkor van értelme, ha azon mindkét harcoló fél részt vesz. Zelenszkij szerint azonban egyedül Ukrajna kezdeményezhet békekonferenciát, mivel ő az áldozat. A The New York Times által nyilvánosságra hozott, korábban tárgyalt, de végül alá nem írt békeszerződés tervezet szerint Ukrajna semleges államként funkcionálna, nem csatlakozhatna katonai szövetségekhez, az EU-hoz azonban igen, és a garanciavállaló államok tiszteletben tartanák Ukrajna függetlenségét és szuverenitását. A dokumentum tartalmazott záradékokat az ukrajnai orosz nyelvre vonatkozó garanciákról, a náci propaganda betiltásáról az országban és a kölcsönös szankciók eltörléséről is.