Az állatkínzók és a névtelen viadalra szánt kutyák sorsa
Koba, Vito, Günter, Magdus, Fanni, Ropi – ezek a nevek csupán néhány példát jelentenek arra a száz kutyára, amelyeket a hatóságok foglaltak le 2020 és 2021 között Magyarországon, szaporítóktól és kutyaviadalok szervezőitől. A lefoglalt állatok közül soknak még neve sem volt, csak számokkal azonosították őket.
A hatóságok által lefoglalt kutyák között pitbullok, amstaffok és egyéb harci kutyák is voltak, amelyek közül mintegy ötvennek még neve sem volt, csak száma. A gazdáik a tárgyaláson nem is emlékeztek azokra a kutyákra, amelyeket négy évvel korábban még nevükön szólítottak. A vádlottak azt állították, hogy nem viadal céljából, hanem kedvtelésből tartották az állatokat.
A tárgyaláson egy szakértő kiemelte, hogy általában a jobb, legfelkészültebb kutyáknak adtak nevet. A nevet ki kellett érdemelni, és voltak olyan kutyák, amelyeket csak a chip szám alapján tudtak azonosítani.
A bírósági eljárás során a kutyák küllemét és jellemét is értékelték, és kiderült, hogy a vizsgált állatok felét, 47 példányt veszélyesnek nyilvánítottak. Ezek az állatok valószínűleg intenzíven harcoltatott kutyák voltak egykor. A szakértők szerint a kutyaviadalok mögött komoly pénzmozgás és fogadások állnak.
A lefoglalt kutyák közül sokan azonnal reagáltak a vizsgálatok során imitált ringben, mintha tudták volna, hol a helyük és mikor kell támadniuk.
A Készenléti Rendőrség egységei több helyszínről, köztük Budapestről, Domaházáról, Albertirsáról, Dunaharasztiból, Erdőhorvátiból és Nagykőrösről foglalták le a kutyákat. A vádlottak állításai szerint nem őszintén nyilatkoztak a kutyák tenyésztéséről és tréningezéséről.
A szakértők a lefoglalt kutyákat úgy vizsgálták, hogy a lehető legkevesebb stresszhelyzetnek tegyék ki őket. A rosszul szocializált állatok reszkettek a betonon, mert sosem hagyták el a szaporító telepet, kivéve azokat az alkalmakat, amikor viadalok helyszínére szállították őket.
A vizsgálatok során három területet érintettek: a ring szituációt, az állkapocs- és nyakizom erősségét, valamint a zsákmányszerző ösztönt. A kutyák egy részét egy mesterséges ringben vizsgálták, ahol egy tükör segítségével tesztelték a kutyák reakcióit. Egy másik gyakorlatban egy plüsst mozgattak, hogy felmérjék a kutyák zsákmányszerző ösztönének mértékét.
A vizsgálatokból kiderült, hogy a lefoglalt kutyák alig 10 százaléka került abba a kategóriába, amely a viadalon részt nem vett kutyákat listázta. A száz kutya közül egyetlen volt 4 évesnél idősebb, aki tenyészkan lehetett.
Az ügyben ítélethozatalra jogosult bíró, Rácz Adrienn szerint az ítélet csak az ítélkezési szünet után, az év végéhez közeledve születhet meg.
