Orbán 2026-ig befejezi a Budapest-Belgrád vasútvonalat
Orbán Viktor magyar miniszterelnök megígérte, hogy 2026-ig befejezi a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszát, ezt a szerb elnök, Alekszandr Vucsics jelentette be Hszi Csin-ping kínai elnök társaságában.
Hszi Csin-ping kedd esti érkezése Szerbiába egybeesett a NATO által 25 évvel ezelőtt végrehajtott bombázás évfordulójával, amikor is az amerikai vadászgépek öt bombát dobtak a kínai belgrádi nagykövetségre, ami három kínai újságíró halálát és további húsz ember megsebesülését okozta. A szerb sajtó részletesen beszámolt arról, hogy milyen pompával fogadták Hszi Csin-pinget Belgrádban, ahol rengeteg kínai zászló, óriási rendőri készültség, Mig 29-es vadászgépek, éneklés és kultúrműsor várta, valamint Alekszandr Vucsics személyesen felszolgált bort is kínált a vendégeknek.
A szerb és kínai vezetők 30 új megállapodást terveztek aláírni, főként infrastrukturális és innovációs beruházások terén. A tárgyalások során szóba került a szabadkereskedelem, az ipar, a mesterséges intelligencia, a katonai biztonság, a kultúra, az egészségügy, a légitársaságok és a 2027-es belgrádi Expo. A két ország belügy- és igazságügyminisztériumainak együttműködését is érintették, és általánosságban a világ nagy kérdéseit is megvitatták, Ukrajnától Gázáig.
A közös sajtótájékoztatón mindkét vezető méltatta a két ország közötti előremutató és megroppanthatatlan testvéri kapcsolatokat. Hszi bejelentette, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás július 1-jén lép életbe, szerbiai tudósokat képeznek majd Kínában, és 300 szerb fiatal tanulhat Kínában a következő három évben.
A lebombázott nagykövetség helyén ma Európa egyik legnagyobb kínai kulturális intézete áll, amely a kínai növekvő balkáni jelenlétének és a Nyugat okozta tragédia és vélt megaláztatás jelképe. A tragédia a kínai kollektív emlékezet része maradt, és számos összeesküvés-elmélet terjeng arról, hogy az Egyesült Államok szándékosan bombázta le a nagykövetséget, noha a NATO és az USA határozottan cáfolta ezt. A kínaiak többsége a mai napig úgy tekint a belgrádi nagykövetség lebombázására, mint szuverén kínai területek elleni szándékos támadásra.
Hszi Csin-ping a Politika című szerb lapban megjelent írásában emlékeztetett a NATO által 25 évvel ezelőtt elkövetett támadásra, amely során három kínai újságíró vesztette életét, és hangsúlyozta, hogy a kínai nép soha nem fogja megengedni, hogy ilyen tragédia megismétlődjön. A kínai-szerb barátság a közös emlékezet része, és arra ösztönzi a két népet, hogy előre haladjanak.
Szerbia a kínai balkáni terjeszkedés egyik legfontosabb állomása, és a 2017-ben megválasztott Aleksandar Vučić elnöksége alatt több milliárd dollárnyi kínai befektetés érkezett az országba. Kínai vállalatok finanszíroznak bányákat és gyárakat, infrastrukturális hitelekből pedig utak, hidak és új létesítmények épülnek. A szerb kormány drónokat és rakétavédelmi rendszereket is vásárolt Kínából, valamint arcfelismerő rendszereket a Huaweitől. A szerb egyetemek építik a kínai akadémiai kapcsolataikat, és két Konfuciusz Intézet is megnyitotta kapuit az országban.
Vucsics szerint Tajvan Kína része, Hongkong pedig Kína belügye, és a szerb lakosság, amely meglehetősen NATO-ellenes, élénk hallgatóságot jelentett Hszi NATO-ellenes kritikáinak. Hszi így kedvező légkörben veheti az irányt Magyarország felé.
