Kína és Magyarország gazdasági kapcsolatai erősödnek

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint Magyarország a kínai befektetések egyik legfontosabb fogadója lett a világon, és a két ország közötti viszony évszázadok óta meghatározó, de csak mostanában vált intenzívvé.

Az elmúlt években a kínai-magyar kapcsolatok jelentős mértékben megerősödtek, ami a gazdasági adatokban is megmutatkozik. 2023-ban a Magyarországra érkező működőtőke beruházások rekordösszegű 13 milliárd eurós értékéből Kína 7,6 milliárd euróval vált a legnagyobb befektetővé. Ezzel szemben Dél-Korea 2 milliárd eurós FDI-vel a második helyen áll. Az Oeconomus szerint a nyugati országok dezindusztrializációjával ellentétben Magyarországon sorra nyílnak a kínai gyárak.

A kínai vállalatok és bankok nem csak befektetnek, hanem regionális központokat is létesítenek Magyarországon, ami mindkét fél számára előnyös. Az elmúlt két évben csak három európai ország előzte meg Magyarországot a kínai befektetések volumenében.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is kiemelte a két ország közötti kölcsönös tiszteletet és egyenlőséget, valamint a Bank of China magyarországi jelenlétét. A miniszter szerint Magyarország és Kína jó barátságot, kölcsönös politikai bizalmat és gyümölcsöző gazdasági együttműködéseket ápol, és kész előmozdítani a két ország közötti átfogó stratégiai partnerséget.

Az FDI-állomány tekintetében egy évtizeddel ezelőtt még Németország volt a fő befektető 26 százalékkal, de ez az arány ma már 17 százalékra csökkent. 2023-ban Kína, Dél-Korea és Japán összesen az új FDI 82 százalékát adták, ami az értékláncokban való beágyazottság keleti irányú elmozdulását jelzi.

A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése az Övezet és Út kezdeményezés európai zászlóshajója, és a 2012-ben meghirdetett keleti nyitás politikája számos kulcsfontosságú kínai beruházást vonzott az országba. A legfontosabb projektek között szerepel többek között a CATL, a BYD, a Sunwoda, a Huayou Cobalt, az EVE Power és a SEMCORP akkumulátorgyártó beruházásai. A BYD egy konglomerátumként működik, amely lítiumbányákat tart fenn, és saját maga dolgozza fel a gyártási alapanyagokat.

Az Oeconomus szerint a kínai elitegyetemeken egyre több magyar tanszék alakul, jelenleg már egy tucatnyi egyetemen lehet magyar szakot végezni. Hszi Csin-ping kínai elnök Magyarországra érkezése előtt úgy nyilatkozott, hogy a két nép immár hetvenöt éve kitartó jó barát, és a kínai–magyar barátság olyan, mint a jó tokaji bor: illatos, édes, tartalmas és tartós.