Tízezrek menekítik a millióikat az adó elől, a TBSZ az új sztár

Az idei első negyedévben csaknem 33 ezer tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitottak a magyarok, ami azt mutatja, hogy az állampapírpiacról kivett százmilliárdok hozamára továbbra sem akarnak adót fizetni a kisbefektetők. A TBSZ-eken tartott pénz 4870 milliárd forintra hízott, ami másfélszer annyi, mint egy éve - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Az első negyedévben ezer milliárd forintos nagyságrendben jártak le lakossági állampapírok és történtek kamatfizetések, de csak egy része került vissza az állampapírpiacra. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több pénz ment befektetési alapokba, és a külföldi értékpapírok is népszerűek maradtak. A banki betétszámlák is növekedtek, és ez a folyamat folytatódhat, mivel áprilisban eltörölték a bankbetétek kamatplafonját, és kedvező betéti ajánlatok jelentek meg a piacon.

Az MNB adatai szerint az állampapírok 154 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást vonzottak, míg befektetési alapokba 561,4 milliárd forintnyi új pénz került. A háztartások bankbetétjeinek összege 321,2 milliárd forinttal nőtt, külföldi értékpapírokba pedig 116,9 milliárd forintot tettek be a magyar kisbefektetők.

Az alacsony kamatot fizető állampapírok ellenére sem maradtak vonzóak, annak ellenére, hogy a kamatuk után nem kell megfizetni a kamatadót és a szociális hozzájárulási adót. Jelenleg a 6 százalékos Egyéves Magyar Állampapírral (1MÁP) csak egy 8,33 százalékos kamatot fizető bankbetét vagy egyéb befektetés tudná felvenni a versenyt.

A kamatokra kivetett 28 százalékos közteher elkerülhető, ha a kisbefektető TBSZ-t nyit, és az ott félretett pénzhez öt évig nem nyúl hozzá. A jegybank adatai szerint az idei első negyedévben 32 700-an nyitottak TBSZ-t, ennek köszönhetően március végén az ilyen számlák száma már meghaladta a 332 ezret.

2019-ben a TBSZ-ek száma csökkenni kezdett, de a szociális hozzájárulási adó bevezetése sokakat ösztönzött új TBSZ-t nyitni, és idén még többen választották az adómentes értékpapírszámlát.

A TBSZ-eken 4870,7 milliárd forintos rekord összeg halmozódott fel, ez másfélszer annyi, mint amennyi 2023 márciusában volt, és a háztartások teljes hazai értékpapír-állományának nagyjából az ötöde. Egy-egy TBSZ-en átlagosan 14,7 millió forint körüli összeg van, ami azt jelzi, hogy főleg a prémium és privátbanki ügyfelek döntöttek úgy, hogy nem adóznak a megtakarításaik kamata után. A TBSZ-hez már 25 ezer forintnyi megtakarítással is hozzá lehet jutni.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) kevésbé népszerű, a számlák száma 90 ezer körül stagnál, és jelenleg nem egészen 520 milliárd forint van a "negyedik nyugdíjpillérben". A NYESZ előnye a kamatadó- és szocho-mentességen túl az, hogy az adott adóévben befizetett megtakarítások után 20 százalék, legfeljebb 100 ezer forintnyi szja-visszatérítés vehető igénybe.

Februárban a Magyar Államkincstár is beszállt a NYESZ-üzletbe, és bár sokan állampapírokban tartják a nyugdíjcélú megtakarításaikat, a szakemberek szerint érdemesebb diverzifikáltabb és nagyobb kockázatot vállaló portfólióban tartani ezeket a megtakarításokat. A kincstárnál 2467 NYESZ-t nyitottak bő három hónap alatt.