Stiglitz: Az autoriter vezetők és a neoliberalizmus
A gazdaságpolitika és a demokrácia jövője a középpontban áll az idei szuperválasztási évben, ahol a populista autoriter tendenciák és a neoliberalizmus kudarcai is fontos szerepet játszanak.
A világ számos részén a populista nacionalizmus erősödik, és gyakran autoriter vezetők kerülnek hatalomra, miközben a neoliberalizmus – a kisebb állami szerepvállalás, az adócsökkentés és a dereguláció ideológiája – elvileg a demokrácia erősítését hivatott szolgálni. Azonban a valóságban a neoliberalizmus nem hozta meg a várt eredményeket, és a gazdasági növekedés lassult, az alsó és középrétegek jövedelme stagnált, míg a legfelsőbb rétegeké nőtt. A társadalmi védelem gyengítése pedig növelte a pénzügyi és gazdasági bizonytalanságot.
A fiatalok, akik a klímaváltozás miatt aggódnak a jövőjükért, szembesülnek azzal, hogy a neoliberalizmus alatt álló országok nem vezettek be hatékony szabályozásokat a környezetszennyezés ellen. A közgazdászok már korábban rámutattak, hogy a szabályozatlan piacok nem hatékonyak, nem stabilak, és nem segítik elő a társadalmilag elfogadható jövedelemelosztást.
A neoliberalizmus hívei nem ismerték fel, hogy a vállalatok szabadságának növelése korlátozza a társadalom többi részének szabadságát. A környezetszennyezés szabadsága egészségromlást és extrém időjárási viszonyokat okoz, míg az adóztatás elutasítása figyelmen kívül hagyja, hogy a jövedelmek létrejöttét a kormányzati beruházások tették lehetővé.
Elon Musk és a Tesla példája is mutatja, hogy az állami támogatások nélkülözhetetlenek a sikerhez. Az adók fizetése a civilizált társadalomért és a jogállamiság megteremtéséért szükséges, és mindenki – beleértve a gazdagokat is – jobban jár a megfelelő szintű közjavak kínálatával.
A kisebb állam hívei szerint csökkenteni kellene az állami kiadásokat, de ha az embereknek félelemmel kell élniük az egészségügyi ellátás vagy a megfelelő jövedelem hiánya miatt, akkor a társadalom kevésbé szabad. A gazdagok adóinak növelése jelentős változást hozhatna a rászoruló gyerekek életében, és az egész ország jövője szempontjából is előnyös lenne.
Az Egyesült Államokban a közelgő elnökválasztás Joe Biden és Donald Trump között dől el, akik merőben eltérő elképzeléseket vallanak a társadalomról. Biden a kormányzati hatalmat minden polgár jólétének növelésére kívánja használni, míg Trump a felső 1% érdekeit képviseli. A választásokon a gazdasági filozófiák és politikák közötti éles választásra kerül sor.
Joseph E. Stiglitz, a Columbia Egyetem Nobel-díjas közgazdászprofesszora, aki a közgazdasági Nobel-díjat 2001-ben kapta, és számos fontos gazdasági és társadalmi kérdésben végzett kutatásokat.
