A politikusok elleni erőszak megduplázódott az utóbbi öt évben
A Robert Fico elleni merénylet nem egyedülálló, a politikusok egyre gyakrabban kerülnek kereszttűzbe.
A politikusok elleni támadások száma 2019 óta csaknem megduplázódott. A statisztikák szerint a német, zöld politikusok elleni merényletek az elmúlt 5 évben majdnem megháromszorozódtak, míg az AfD politikusai elleni erőszak mintegy 20 százalékkal csökkent, de egyáltalán nem szűnt meg.
Németországban az európai parlamenti választások kampányának kellős közepén a politikusok elleni legutóbbi támadások vetnek árnyékot a folyamatokra. Az erőszak csak még tovább fokozza a vitát arról, hogy veszélyben van-e a demokrácia.
Matthias Ecke, a szociáldemokrata (SPD) politikus több napot töltött kórházban, miután kampányplakátok kifüggesztése közben megverték. A zöld politikusok is megnövekedett fenyegetésekkel néztek szembe, például Yvonne Moslert leköpték és megfenyegették kampányolás közben.
Már nem az a helyzet, mint korábban, amikor egyszerűen azt emberek azt mondták nem érdekli őket egy adott párt politikája, kampánya. Egyre többször fordulnak elő szóbeli támadások, sértések. Ez már nem csak érdektelenség, hanem nyílt agresszió – mondta Mosler.
A német politikusokat megdöbbentették az események, de folytatni fogják a kampányt, inkább 3-4 fős csoportokban mennek ki az utcára, és megválogatják, hol biztonságos folytatni a tevékenységüket.
A választási plakátok sem jártak jobban; egy héttel a kihelyezésük után már a transzparensek több mint a fele megsemmisült.
A zöld politikusok gyakran célpontjai az internetes gyűlöletkeltésnek, 2023-ban 947 inzultust jelentettek be, szemben az előző évi 391-el. Az Alternatív Németországért párt (AfD) 2023-ban 86 támadást szenvedett el, szemben a zöldek 62 inzultusával. Beatrix von Storch, az AfD képviselője szerint a párt tagjai napi szinten szembesülnek a rossz akarókkal.
Egy AfD-s tag autóját felgyújtották, és Storch parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a politikusok elleni erőszak oldaltól függetlenül veszélyt jelent a demokráciára, és elítélte az SPD-s politikus Ecke elleni támadást. Az AfD tagjai soha nem egyedül teszik ki a kampányplakátokat.
A politikai feszültségek mellett a német társadalom más területein is változások zajlanak. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) a hadkötelezettség fokozatos visszaállítását szorgalmazza, reagálva az orosz fenyegetésre és a Bundeswehr létszámhiányára. A CDU javaslata szerint a fiataloknak egy bizonyos ideig vagy a hadseregben, vagy a szociális ágazatban kellene szolgálniuk, ami a tizenhárom évvel ezelőtt eltörölt sorkötelezettség fokozatos visszaállítását jelentené. Boris Pistorius védelmi miniszter nyitott az ilyen típusú megoldások felé, míg az SPD elnöke, Lars Klingbeil nem támogatná a sorkatonaság visszaállítását, de elképzelhetőnek tartja egy olyan rendszer bevezetését, amelyben a fiataloknak valamilyen formában hozzá kellene járulniuk hazájuk szolgálatához. Az ukrán válság és a regionális konfliktusok hatására több európai ország is fontolóra vette a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését vagy a hadsereg megerősítését.