Meghalt Gyulay Endre, a Szeged-Csanádi Egyházmegye egykori püspöke

Augusztus 3-án, szombaton délelőtt, a szegedi Bálint Sándor Szeretetotthonban életének 93. évében szentségekkel megerősítve elhunyt Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök.

Gyulay Endre 1930. szeptember 17-én született Battonyán, és 1951. október 21-én szentelték pappá a szegedi dómban, miután teológiai tanulmányait 1948 és 1952 között a Hittudományi Főiskolán végezte. Pályafutása során több helyen is szolgált segédlelkészként és plébánosként, többek között Röszkén, Ásotthalmon, Gyulán, Domaszéken és Mezőhegyesen, valamint templomigazgatóként Makón is tevékenykedett. 1972-től retorika tanárként és lelki igazgatóként a Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő Intézetben is dolgozott. Tanárként oktatott, szervezte az ifjúsági pasztorációt az egyházmegyében. Az ő munkálkodása nyomán született meg a Szent Gellért Napi Katolikus Ifjúsági Találkozó, előbb a Tarján városi plébánián, majd a Dómban.

1987-ben II. János Pál pápa a Szeged-Csanádi egyházmegye püspökévé nevezte ki, és ebben a minőségben 2006-ig vezette az egyházmegyét. Püspöki jelmondata: „Föltámadott… ne féljetek!” volt. Püspöksége alatt számos intézményt alapított és újított meg, beleértve katolikus iskolákat és óvodákat, valamint tizenhárom új templom épült az egyházmegyében.

Gyulay Endre aktívan részt vett a Szent István napi ünnepségek szervezésében, és jelentős szerepet játszott a ferencesek alsóvárosi kolostorukba és a Havas Boldogasszony templomba való visszatérésében. 1993-ban megszervezte az Egyetemi Lelkészséget és a Krízismegoldó Otthont, valamint 100 fős otthont létesített értelmi fogyatékosok számára.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnökeként és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagjaként is tevékenykedett, valamint kezdeményezte az "Igazságosabb és testvériesebb világot" című országos körlevél megalkotását. 1999-ben a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt, és közéleti íróként is ismert volt, számos cikket írt és gyakran nyilatkozott a médiában.

A Kádár-rendszer alatt, mint a legtöbb püspököt, Gyulayt is beszervezte a pártállami titkosszolgálat, a nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Bogár Zoltán fedőnéven titkos megbízottként szervezték be nem sokkal püspökké választása előtt. Gyulay elismerte, hogy püspöki kinevezése előtt valaki felkereste a belügytől, akivel többször is találkozott, és „aláírt valami papírt”, de azt állította, hogy nem írt jelentéseket.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Szeged-Felsővárosi Szent Miklós Plébánia is megerősítette a hírt, és a plébánia búcsúzó üzenetében így emlékezett meg róla:

Köszönjük a jó Istennek, hogy személyében az utolsó pillanatig is szolgálni akaró jó pásztort, püspököt, vezetőt, irgalmas szamaritánust, atyát ajándékozott nekünk!

Főpásztori tevékenysége elismeréseként 2000-ben Szeged díszpolgárává választották. Megyéspüspöki tisztségéből 2006 nyarán vonult nyugalomba, ám szolgálatát ezt követően is töretlenül folytatta. A szegedi székesegyházban rendezett rubinmiséjén Serfőző Levente így méltatta: "93 éve ellenére mindenhova elmegy, ahova hívják, mindent vállal, amire kérik. Ma is lelkipásztor".

Temetéséről később intézkednek.