MNB bírságot szabott ki egy magánszemélyre a Masterplast részvényekkel való piaci manipulációért
Az MNB 10 millió forintos bírságot rótt ki egy magánszemélyre, aki a Masterplast részvényekkel való kereskedés során megsértette a piaci visszaélésekről szóló uniós rendeletet, és hamis, félrevezető jelzéseket adott a befektetőknek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti vizsgálatot folytatott, melynek során megállapította, hogy a magánszemély a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Masterplast részvényekkel olyan mennyiségű ügyletet kötött, amely minden esetben meghaladta az adott értékpapír napi tőzsdei forgalmának 30 százalékát, egyes napokon pedig a 40-70 százalékát is elérte. A magánszemély ezt saját "daytrade" kereskedési stratégiájának megvalósítása érdekében tette.
Az MNB kiemelte, hogy a piaci manipuláció tilalmát sértő magatartás akkor is megvalósul, ha az elkövetőnek nem közvetlen célja a manipuláció, hanem tevékenysége egyéb, saját szemszögéből racionális okkal magyarázható. A tőkepiacba vetett közbizalom fenntartása érdekében a piaci kínálati, keresleti viszonyok torzítása elfogadhatatlan.
Az MNB szerint, ha a napi összforgalom jelentős részét egyetlen piaci szereplő generálja, az befolyásolhatja a többi tőkepiaci szereplő befektetési döntéseit, mivel azt a látszatot keltheti, hogy az adott részvény iránt valós, intenzív kereslet mutatkozik.
A magánszemély tevékenysége révén hamis, félrevezető jelzéseket adott a tőkepiaci szereplőknek a Masterplast részvény kereskedési volumenével és likviditásával kapcsolatban, ami alapján más befektetők téves döntéseket hozhattak.
Az MNB ezért megtiltotta a magánszemélynek a piaci manipuláció további elkövetését, és 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. A bírság mértékét a jogsértés súlyossága, a Prémium kategóriában jegyzett részvény jellemzői, valamint a magánszemély több évtizedes tőkepiaci tapasztalata befolyásolta. Az MNB a jogsértés miatt feljelentést is tesz tiltott piacbefolyásolás gyanújával.
Az MNB legfrissebb Hitelezési felmérésében megállapította, hogy 2024 első negyedévében a bankok összeségében nem változtattak sem a vállalati-, sem a lakáscélú hitelek feltételein, és ezeken az elkövetkező fél évben sem terveznek érdemben módosítani. A vállalati hitelek esetében az árjellegű feltételek tekintetében a nagyobb vállalkozások esetében a díjakat csökkentették, míg a kisebbeknél növelték. A vállalati hitelkereslet visszaesését a bankok a forinthiteleket és a hosszú lejáratú hiteleket érintően tapasztalták, melynek hátterében az ügyfelek alacsony beruházási szándékai állnak. A rövid lejáratú hitelek iránti keresletélénkülésre és a forinthitelek iránti növekvő keresletre számítanak a következő negyedévekben. Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein szigorítás történt, különösen az irodaházak finanszírozási feltételein, a kihívások és a bankok megváltozó kockázati toleranciája miatt. A lakásprojektek finanszírozása iránti hitelkereslet élénkülését tapasztalták, és további erősödésre számítanak. A lakáscélú hitelek sztenderdjein nem történt változás, de a hitelfedezeti arányra vonatkozó elvárásokban lazítás történt. A fogyasztási hitelek sztenderdjein lazítottak, míg a gépjárműfinanszírozás tekintetében szigorítás várható a következő fél évben.
