Elsüllyedt a hadihajók Titanicja az első útján, de ma már megcsodálhatjuk

Első útjára indult a maga korának egyik legmonumentálisabb hajója, de célt már nem érhetett, mert elsüllyedt, legénysége és utasai közül pedig számosan odavesztek. A Vasát, melyet II. Gusztáv Adolf svéd király kora egyik legnagyobb hadihajójának szánt, ma a Stockholmban található Vasa Múzeumban csodálhatjuk meg.

Első útjára indult 1628. augusztus 10-én Stockholmból a svéd hadiflotta büszkeségének szánt hajó, a Vasa, de az első út egyben az utolsó is lett, mivel a hajó a svéd főváros partjainál elsüllyedt, a 150 fős legénységből 30-an életüket vesztették. A svéd flotta és II. Gusztáv Adolf számára a Vasa elsüllyedése sokkal több volt, mint anyagi veszteség: a svéd királyság és a haderő presztízsét érte súlyos csapás. II. Gusztáv Adolf 21 évnyi uralkodásából 18 évet háborúskodással töltött, harcolt többek között Dánia, Oroszország, illetve a Lengyel–Litván Unió ellen is. A Vasa katasztrófája a legrosszabbkor jött a svéd király számára, de jelentősen nem befolyásolta a svéd–lengyel háború menetét. Svédország a kora újkorban Európa egyik legjelentősebb katonai nagyhatalma volt, II. Gusztáv Adolf pedig a kora egyik legbefolyásosabb uralkodója.

A Vasa hadihajó megépítésére II. Gusztáv Adolf szerződést kötött Henrik Hybertsson holland hajóépítő mesterrel. A hajó 69 méter hosszú és több mint 50 méter magas volt, tíz vitorlával és 64 ágyúval látták el, amelyek két ágyúfedélzeten helyezkedtek el. A hajó hátsó része egy óriási műalkotás volt, hatalmas királyi címerrel és számos szoborral. A Vasán mintegy 700 szobor és dekoráció kapott helyet, többek között 20 római császár szobra, valamint egy oroszlán, amely a Vasa-dinasztia címerét tartotta. A hajó előfedélzetén lévő két árnyékszékből például a dolgukat végzők éppen két lengyel nemes karikatúraszerű szobrára láttak rá.

1. augusztus 10-én több ezres tömeg előtt indult első útjára a Vasa Stockholm kikötőjéből. Néhány száz méter megtétele után egy erősebb széllökés érte a hajót, melynek következtében az a bal oldalára dőlt, de akkor még sikerült kiegyenesíteni. Aztán jött egy még erősebb széllökés, a hajó ismét balra dőlt, de ekkor már nem tudták egyenesebe hozni, mivel a víz beáramlott az ágyúnyílásokon keresztül. A Vasa rövid időn belül elsüllyedt, 32 méter mélyre, mindössze 120 méterre a parttól. A hajótest vízvonal feletti része túl magas és nehéz volt a vízvonal alatti részhez képest, így a hajó súlypontja túlságosan a víz fölé került. A kapitány, Söfring Hansson azt a hibát is elkövette, hogy nyitva hagyta az ágyúnyílásokat, ami hozzájárult a hajó gyors elsüllyedéséhez.

Az Államtanács által elrendelt vizsgálat végül nem talált felelőst a katasztrófáért. A felelősök megtalálása nehéz lett volna, hiszen a már több mint egy éve halott Hybertsson mester, illetve maga a király, aki irreális elvárásokat támasztott a hadihajó megépítésével szemben, nem lehetett megbüntetni.

Az 1950-es években Anders Franzén svéd mérnök és amatőr régész elsüllyedt hajók utáni kutatásba kezdett Stockholm vizein, és 1956-ban sikerült felhozniuk egy kis darabot a Vasából. 1964. április 24-én sikerült kiemelni a Vasát a hullámsírból. A hajót előbb folyamatosan vízzel, majd egy speciális vegyi anyaggal permetezték, hogy ne száradjon ki. A Vasa végül 1989-ben került mai helyére, a stockholmi Vasa Múzeumba.

A Vasa Múzeum Stockholm egyik legkedveltebb nevezetessége, ahol a hajó hét szinten csodálható meg. A múzeum kiállításai a hajó történetét, a megtalált áldozatok csontvázait és a hajóban vagy körülötte talált tárgyakat mutatják be. A Vasa az eredeti hajó 98 százalékában megmaradt, így majdhogynem teljes valójában láthatjuk ezt az immár csaknem 400 éve elsüllyedt vitorlás hadihajót.