A magyar érettségi reformjának megsemmisítő kritikája

Az érettségi reformja kapcsán éles kritikát fogalmazott meg Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének képviselője, aki szerint a változtatások nem a valódi tudásra, hanem bemagolt adatokra helyezik a hangsúlyt.

A magyar nyelv és irodalom vizsgafeladatok szerkezete minden eddiginél élesebb bírálatot kapott. A 2024-ben vizsgázó diákok az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) alapján összeállított feladatsorokkal találkoznak, amelyek között a magyar tárgy esetében a legnagyobb változások történtek. A hangsúly a tárgyi tudás ellenőrzésén lesz, az érvelést és gyakorlati szövegalkotást kihagyva egy irodalmi, műveltségi teszt kerül a diákok elé, míg az összehasonlító elemzés helyett témakifejtő esszét lehet majd választani.

Schiller Mariann szerint ez abszolút visszalépés, és hihetetlen nagy hiba, hogy a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés kikerült a feladatok közül. A szakértő, aki maga is magyartanár, kiemelte, hogy ezek a készségek lennének a legfontosabbak a hétköznapi élethez, az életben maradáshoz és a munka világához.

A magyar szóbeli vizsga is jelentős átalakuláson ment keresztül: a szerzők életművéről szóló tételek száma 6-ról 10-re emelkedett, ami Schiller Mariann szerint lehetetlen és értelmetlen, hiszen a tananyagba nem fér bele a szerzők teljes életének megtanítása, ráadásul a kortárs szerzők művei közül alig van lehetőség tanítani.

Schiller Mariann véleménye szerint az idei magyar érettségi nem lesz nehéz, sőt egyszerűre van szabva, hogy a változtatások sikeresnek tűnjenek. Azonban úgy véli, hogy a jelenlegi követelmények nem a kritikus és értő olvasók nevelését szolgálják, ami pedig a cél kellene, hogy legyen. Hozzátette, hogy nagy probléma az is, hogy csupán egy mintafeladatsor került kiadásra, és bár többen készítettek más feladatsorokat, ám ezek nem biztos, hogy lefedik a valóságot.

A változások nem csak a magyar érettségit érintik, hanem a történelem és a matematika tárgyakat is, valamint a természettudományos tárgyak, mint a kémia, a biológia, a földrajz és a fizika érettségi feladatai is átalakulnak. Az Oktatási Hivatal azzal indokolta a változtatást, hogy a 2020-tól bevezetett módosított Nemzeti alaptanterv (Nat) tananyagához a korábbi érettségi nem volt megfelelő.

A matematika érettségi változtatásainak célja az volt, hogy kiemeljenek olyan tananyagokat, melyek absztraktabbak voltak és olyannal helyettesítsék, melyek az életben többször előjöhetnek. A történelem érettségi esetében a feladattípusok és az érettségi szerkezete nem változott, csak az érettségi témakörök egy része, néhány téma teljesen kikerült, míg néhány témakört középszintről emelt szintre, vagy éppen fordítva helyeztek át.

A változásokat széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg, amely után számos beérkezett javaslat és észrevétel be is épült az érettségit szabályozó kormányrendeletbe, állítja az Oktatási Hivatal. Ezzel szemben a releváns pedagógus szervezetek mind úgy nyilatkoztak, hogy velük nem történt egyeztetés, se a 2020-ban elkészült Nemzeti Alaptantervben meghatározott tartalmakról, se az érettségi követelményekben beálló változásokról. A 2020-as NAT-ot rengeteg szakmai kritikai érte, többek között azért, mert növeli a tananyag mennyiségét. A Belügyminisztérium mégis úgy tartja, hogy a módosított NAT valamennyi tantárgya esetében csökkent a tananyag, és ebből következően az érettségi vizsgatárgyak követelményei szintén csökkentek.

Az érettségi reformjának kritikái szerint a módosítások a konzervatív pedagógiai irányzatot tükrözik, amely az adatszerű, tényekre kiterjedő ismeretek birtoklását helyezi előtérbe a képességek és kompetenciák fejlesztésével szemben. A magyar érettségi változásai között a legkorszerűbb elemek tűntek el, mint például a gyakorlati szövegalkotási feladat, amely a mindennapi életben hasznos készségeket fejlesztette. A módosított követelmények súlyos visszalépést jelentenek a korábbi érettségikhez képest, és ezzel nemcsak a vizsgázást, de az egész magyar oktatást is nagyban befolyásolják.

A magyar oktatásban az érettségi jellege lesugárzik az alsóbb évfolyamokra is, és az érettségi reformjaival együtt a tanárok és diákok számára is egyre nehezebbé válik a tananyag elsajátítása. Az oktatáspolitika örök dilemmája az ismeret vagy kompetencia közötti választás, de a jelenlegi változásokkal az ismeretközpontúság került előtérbe. Az új követelményekkel többek között az a probléma, hogy nem hagy mozgásteret a tanároknak, pedig az ő munkájukban a szabadság a hatékonyság feltétele.

Az érettségi reformokkal kapcsolatos aggodalmak között szerepel az is, hogy a változások tovább növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket, és az esélyegyenlőség csökkenéséhez vezetnek. Az oktatási rendszerben a tanulók és tanárok számára szükséges idő és energia hiányában a hátrányosabb helyzetű gyerekek nem kapnak elegendő támogatást, hogy elérhessék a szerencsésebb társai szintjét. Az érettségi reformokkal kapcsolatos aggodalmak között szerepel az is, hogy a változások tovább növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket, és az esélyegyenlőség csökkenéséhez vezetnek. Az oktatási rendszerben a tanulók és tanárok számára szükséges idő és energia hiányában a hátrányosabb helyzetű gyerekek nem kapnak elegendő támogatást, hogy elérhessék a szerencsésebb társai szintjét.