Zupkó Gábor: A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti kommunikáció javítására van szükség

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyar képviseletének vezetője szerint nem szerencsés a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti "plakátszintű kommunikáció". A diplomata, aki korábban hét évig állt a bizottság magyarországi képviseletének élén, és most tér vissza, kijelentette, hogy nem érzékel hungarofóbiát az unióban, és hangsúlyozta, hogy Magyarország képviselői is részt vesznek minden uniós döntés előkészítésében.

Zupkó Gábor úgy véli, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti viták "plakátszintű kommunikációjával" kapcsolatosan értelmezhetetlen, hogy a politikusok és kormányzati szereplők általánosságban "Brüsszelre" hivatkoznak. A diplomata, aki hét év után tér vissza az Európai Bizottság magyar képviseletének vezetői posztjára, nem látja indokoltnak a hungarofóbia feltételezését az unióban. Zupkó hangsúlyozza, hogy az uniós döntések előkészítésében a magyar képviselők is részt vesznek, és a sikerek, valamint a kudarcok is közösek.

A vezető szerint sokan képesek lennének a képviselet vezetésére, de megtisztelő számára, hogy ismét őt választották. Zupkó hisz abban, hogy Magyarország az Európai Unióban lesz sikeres, és hogy az egységes piac tagjaként a magyarok életszínvonala és jóléte emelkedni fog. Az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője szerint Magyarország már elérte Portugália és Görögország szintjét, és pozitívan értékeli az uniós csatlakozás húsz évét.

Zupkó elmondása szerint a képviselet nem csupán egy kirendeltség, hanem az Európai Bizottság Magyarország-osztálya, amely politikai-gazdasági elemző tevékenységet is végez. A képviselet célja, hogy a bizottsági vezetés számára megfelelő anyagokat készítsen, és a klasszikus sajtómunka mellett tájékoztatást is végezzen. Zupkó kiemelte, hogy az Eurobarometer szerint a magyar állampolgárok jól tájékozottak az uniós ügyekben, és az uniós tagság magas támogatottságot élvez Magyarországon.

A diplomata szerint a párbeszéd az európai problémák megoldásának egyik legfontosabb eszköze, és a konstruktív együttműködés a politikailag kényes ügyeken kívül megvalósul. Zupkó optimista a jövőt illetően, és reméli, hogy az őszinte és lojális együttműködés erősödni fog az uniós csatlakozás huszadik évfordulójához közeledve. A vezető szerint a soros elnökség alatt Magyarország "igazgatóság elnökeként" fogja képviselni az uniót, és ez egy közösségi élmény lesz.

Zupkó úgy véli, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti konfliktusok oka részben az, hogy a politikusok hajlamosak a sikereket saját eredményként bemutatni, míg a problémákat külső szereplőkre fogják. A vezető szerint a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti kommunikáció javítására van szükség, és a közösségi szemléletet kell előtérbe helyezni. Az elnökség idején Magyarország aktív és értékes tagjaként fog megjelenni, és az elnökség alatt fontos döntések meghozatalára kerül sor Magyarországon.

Zupkó szerint a magyar kormány őszinte közvetítőként fog szolgálni az elnökség alatt, és a párbeszéd folyamatos a pénzek felszabadításával kapcsolatban. A vezető pozitívan értékeli Magyarország húszéves uniós tagságát, és úgy látja, hogy az uniós tagság hozzájárult a magyarok életszínvonalának emelkedéséhez. Zupkó hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság célja, hogy hiteles tájékoztatást nyújtson az Európai Unióról, és hogy az unió egy jó dolog.

Az Európai Unióban azonban jelentős kihívásokkal is szembenézünk, mint például az elektromos autózás területén. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) jelentése szerint évente a jelenleginél nyolcszor több elektromos járművek feltöltéséhez szükséges infrastruktúrát kell telepíteni 2030-ig az uniós klímasemlegességi célok eléréséhez. Az elektromos autók eladása az EU-ban 2017 és 2023 között háromszor gyorsabban nőtt, mint a töltőpontok telepítése, ami aggasztó tendenciát mutat. Az ACEA szerint 2030-ra 8,8 millió töltőpontra lenne szükség, ami évente 1,2 millió töltőállomás létrehozását jelentené. Az EU számvevőszéke is rámutatott, hogy az elektromobilitáshoz jelentős feltöltési infrastruktúra szükséges, ennek lefedettsége, hozzáférhetősége azonban még nem megfelelő. Az EU célkitűzése, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását.